Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-07
oldal | 16 2016. január 7. emlékeztetett a focibajnoksá gok átigazolási szezonjára, semmint valamiféle értékelv ű versengésre. A képvisel ő k átszivárgása nem egyedi, a szlovákiai politikában rendre egykét tucat honatyát találtunk máshol a választási id ő szak végén, mint az elején. A mostani mozgások nem az igen m asszív Smert, hanem a megosztottságában is tovább bomló ellenzéket érintették. Ha nincs Vladimír Jánoš asszonyveréssel és korrupcióval tarkított (DélSzlovákiában szinte visszhang nélküli) botránya, továbbá Pavol Paška ügyei, akkor Fico pártjának sikerült volna az a bravúr, hogy parlamenti frakciója egységben viszi végig a n é gy évet (persze nem tör ő dve a kritikákkal). Stabil a csapat … ” Tokár Géza ( http://ujszo.com/ ) H H e e l l y y r r a a j j z z Kárpátalja anno: Nagysz ő l ő s: zsinagóga “ Nagysz ő l ő s, mint sok más Kárpátaljai település, els ő sorban zsidó város volt. A lakosság ötven százalékát zsidók tették ki. Ezenkívül voltak még magyarok, csehek és ruszinok. A zsidók többnyire a városközpontban laktak. Ott a házak nagyon közel voltak egymáshoz. A föld drága volt, ezért a házak körül nem voltak nagy telkek. A ház körüli terület csak a gazdaság i épületekhez volt elég. A f ő mez ő gazdasági növénykultúra a sz ő l ő volt. Jó kis sz ő l ő volt ott és sok. A sz ő l ő termesztés és a borkészítés volt a f ő foglalkozása Nagysz ő l ő s nem zsidó lakosságának. A zsidók pedig hagyományosan iparosok, keresked ő k voltak. Iga z, voltak zsidó sz ő lészetek és borászatok is. Nagysz ő l ő sön nem csak K á rpátalja lakosainak készült kóser bor. Nagyobb tételekben vásároltak Csehországba is … ” ( http://www.karpatalja.ma/ ) C C i i k k k k e e k k A madéfalvi vérengzést idézték Marosvásárhelyen a 252. évforduló el ő estéjén Kolozsvár/Marosvásárhely, 2016. január 6., szerda (MTI) - A székelyek elleni 1764es madéfalvi vérengzés 252. évfordulója el ő estéjén tartott megemlékezést a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerda este a marosvásárhelyi kultúrpalotában. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a székely közgondolkozás átalakításának a szükségességét hangsúlyozta beszédében. Hibának tartotta, hogy a marosvásárhelyi kétnyelv ű utcanévtáblák kihelyezésé b ő l, majd egyes táblák - hatósági megfélemlítés következtében történt - eltávolítása ügyéb ő l a köztudat nem a bátrak helytállását, hanem a megfélemlítettek hátrálását jegyezte meg. "A közgondolkodásnak kell átalakulnia oly értelemben, hogy megértse mi ndenki, ezer bátor ember kevesebb veszélynek van kitéve, mint száz, tízezer pedig maga a biztos siker" - jelentette ki Izsák Balázs. Úgy vélte, "a múlt tanulságainak összegzése a jöv ő számára, maga a cselekv ő gondolat (.) mely képes irányt szabni a történe lemnek". Hangsúlyozta: a székelység számára Székelyföld területi autonómiája a közös szabadságeszmény. Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke beszédében, T ő kés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pedig írásban elküldött üzenetében egyaránt arra emlékeztetett, hogy a madéfalvi vérengzést a székelyek tömeges elvándorlása követte. Mindketten megemlítették, hogy 1990 után is elindult a székelye k kivándorlása, melynek megállításához jogok kellenek a közösségnek. "Nem akarunk a világ migránsai lenni, idehaza keressük jogainkat" - fogalmazott T ő kés László. Biró Zsolt kijelentette: a székelység csak annyi jogot kér, amennyit az Európai Unió más közösségei, például az olaszországi Nagyszőlős, 1912 (Fotó: www.delcampe.net)
