Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-06
oldal | 11 2016. január 6. befogadásának elvét. Írásaimban se rasszista érvekre nem hivatkozom, se megváltoztathatatlannak nem tartom a bevándorlók politikai kultúráját (tudom, hogy például az Angliában élő pakisztániak második nemzedékében árnyalatnyival többen vannak felsőfokú végzettségük az átlagnál), se a demokráciának álcázott fasiszta Orbán-rendszernek nem vagyok a híve. Csak azt állítom, hogy a túl rövid idő alatt beérkező túl sok olyan menekült, mely az euro-atlanti kultúrán kívüli iszlám világból érkezik, rövidtávon súlyos integrációs problémákat okozhat. Emiatt olyan gettósodás alakul ki, mely több nemzedék alatt se könnyen számolható fel. Ez főleg a Mag-Európától keletre a szélsőjobboldali, a rejtekező fasiszták demagógiájának, hatalommegragadásnak és hatalom-kiterjesztésnek kedvez. Lehet, hogy nem azt a nyelvet használom, melyet a korlátlan befogadás hívei használnak. Ez nekik talán „jobboldalias” nyelv. Jobboldalinak lenni azonban ugyanolyan demokrata dolog, mint baloldalinak. Ahogy a konzervatív is ugyanolyan demokrata, mint a liberális. Csak a szélsőségeik, meg a fasizmusba és bolsevizmusba torkolló változataik nem demokratikusak. Lehet, hogy e nyelv miatt érdemlem ki, hogy még a megértőbbek közül is vannak, akik szerint „lelketlen vagyok” a menekültek iránt? …” Ungváry Rudolf (http://beszelo.c3.hu/) Az örökség „Rövid, négy és fél évre szabott aktív politikusi pályafutása alatt nagyon sokan és sokszor támadták, bántották. Általában ok nélkül és méltatlanul. Halála után többnyire hallgattak róla. Ez nem a „halottról jót vagy semmit” udvarias csöndje volt, inkább a véleményformálók bizonytalanságát jelezte. A baloldalon tudták, ha elismerően szólnak róla, azzal Göncz Árpád nimbuszáról tépnek le egyegy képzeletbeli babért, hiszen évekig az államfő jelentette a demokratikus alternatívát a kormány diktatórikus törekvéseivel szemben. A jobboldalon pedig a rendszerváltás hibáit kérték volna rajta számon. Antall Józsefről, az első szabadon és demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnökről jó két évtizeden keresztül keveset beszéltek a honi politikai kommentátorok. Csak a kormánya megalakulásának és kezdeti küzdelmeinek negyedszázados évfordulóját felidéző megemlékezések emelték ismét a figyelem középpontjába személyét és szerepét, tétova kísérletet téve politikai életművének tárgyilagos megítélésére. Antall Józsefet külföldön inkább megbecsülik, mint idehaza. Nyugaton úgy tartják, hogy rendkívül művelt, felkészült, tisztán látó, igazi européer politikus volt, akikből világszerte egyre kevesebb van. Ezt itthon is sokan így gondolják, de a közkeletű kép még mindig nem ez Antall Józsefről …” Ugró Miklós (mno) Kelet-Európa egyre jobban hasonlít Oroszországra - külföldi lapok A lengyel kormány uniós értékektől való eltávolodásról írnak a külföldi lapok. A Reuters úgy tudja, Brüsszelben sokan elszántak, mármint hogy Lengyelország esetében ne ismétlődjenek meg ugyanazok a hibák, amelyeket az unió a magyarok esetében elkövetett. A FAZ-ban egy német professzor azt írja, válságban van a liberalizmus, ennélfogva eljött Le Pen, Kaczynski, Orbán és a többi populista ideje, ideértve Amerikában Trumpot is. A Der Standard az Orbán-Simicska háború újabb csatájáról tudósít … (http://www.klubradio.hu/) Der Spiegel: Orbán törvénykezése hasonlít a nácikéra Először Magyarország, majd most a lengyelek. Kelet-Európa egyre jobban hasonlít Oroszországra, vagyis tekintélyelvű, szűklátókörű, rasszista – állapítja meg a Der Spiegel, majd felteszi a kérdést: vajon van-e elég ideje a földrésznek, hogy bevárja a lemaradókat, vagy új uniót kell létrehozni a keletiek nélkül? Lengyelország az utóbbi napokban nagy lépést tett – Kelet felé. Lehet, hogy a lengyelek nem Antall József a Feljegyzés betegségem tárgyában című dokumentumban 1993. július 22én azt írta: „ Időben be- jelentem, ha feladatom ellátására egészségi okokból válnék alkalmatlanná ”