Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. január - Civitas Europica Centralis
2016-01-04
oldal | 18 2016. január 4. Semjén Zsolt: 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt Budapest, 2015. december 31., csütörtök (MTI) - Semjén Zsolt szerint 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt. A miniszterelnökhelyettes ezt a Kossuth Rádió Határok nélkül cím ű m ű sorában jelentette ki csütörtökön. Év- és helyzeté rtékelésében elmondta, hogy most már "zökken ő nélkül" m ű ködik az összes nemzetpolitikai program, amit a kormány az elmúlt öt évben beindított. Példaként említette a K ő rösi Csoma Sándor Programot, amelynek keretében száz ösztöndíjas ment ki a diaszpóra magy arságához, ahol most már teljesen bejáratott módon bonyolítják le a magyar nyelvórákat és a kulturális rendezvényeket. A létrehozott szervezetek "minden magyarnak az otthonai lehetnek", azoknak is, akik csak pár évre költöztek ki dolgozni vagy tanulni - je gyezte meg. Hozzátette: nagyon fontos, hogy ezt a kezdeményezést kiterjesztették a Kárpátmedencére is. A Pet ő fi Sándor Program Ausztriát, Csehországot érinti, hiszen ezeken a helyeken szintén él szórványmagyarság, még ha azt nem is nevezzük diaszpórán ak. Semjén Zsolt a tematikus évek elindítását is nagyon lényegesnek nevezte, mert ezek "egyegy speciális területre irányítják a figyelmet, és a pénzügyi forrásokat is oda fókuszálják". Úgy fogalmazott: az els ő "finomhangolás" az volt, amikor a szakkép zésre helyezték a hangsúlyt, hiszen fontos, hogy a magyarság nemcsak kulturálisan, de anyagilag is meg tudjon maradni a saját szül ő földjén. Ez akkor lehetséges, ha "nemcsak a Himnuszt énekelheti és iskolái lehetnek, de meg is tud élni". Kifejtette, hog y a Vajdaságban egy példátlan kezdeményezés indult: 50 milliárd forintot nyújtottak gazdaságfejlesztésre részint vissza nem térítend ő támogatás, részint nagyon kedvezményes hitel formájában. A program egyszerre segít megtartani a magyars á got, és teszi lehe t ő vé a gazdasági növekedést. A fejl ő dés komolyan támogatja a magyar vállalkozókat, a szerb vállalkozókat pedig Magyarországhoz köti - f ű zte hozzá. A miniszterelnökhelyettes elmondta, hogy Kárpátalját is hasonló gazdaságfejlesztési t ő keinjekcióban kívá nják részesíteni, ennek azonban az ukrán állam ellenáll. Ukrajnában "részben háborús, részben anarchikus" állapotok uralkodnak, ezért az állam Magyarországgal való viszonyát nem lehet a magyarszerb viszonyhoz hasonlítani. Kárpátalján ugyanakkor "a legnagy obb probléma a létbizonytalanság", ezért a következ ő nagy gazdasági fejlesztést mindenképpen ide tervezik - hangsúlyozta. Szlovákiáról és Romániáról Semjén Zsolt azt mondta, hogy mivel ezek az országok tagjai az Európai Uniónak, ezért más források is a rendelkezésükre állnak. Ez az oka, hogy a magyar kormány a támogatások odaítélésénél els ő sorban Szerbiára és Ukrajnára összpontosít. A miniszterelnökhelyettes úgy fogalmazott, hogy "szárnyalnak a szlovákmagyar gazdasági kapcsolatok" a Felvidéken, és a visegrádi együttm ű ködés keretében a politikai kapcsolatok is jobbak, mint valaha. Úgy fogalmazott: "történelmi dolog", hogy szlovák katonák jöttek segíteni a magyar határ védelmében. Mindez "megágyaz" annak, hogy a nemzetiségi kérdésekben is el ő re lehessen lépni id ő vel - nyilatkozta, hozzátéve: ha a Magyar Közösség Pártja jöv ő márciusban bekerül a pozsonyi parlamentbe, akkor ez még kö nnyebb lesz. A magyarromán viszony ugyanakkor nagyon megromlott mind államközi szinten, mind a román politikai elit és az erdélyi magyarság között, itt tehát "sajnos visszalépésr ő l kell hírt adnunk" - mondta Semjén Zsolt, aki úgy gondolja, hogy a Vict or Pontaféle baloldali kormány alatt történt a hanyatlás, amikor "tudatosan rombolták" a magyarromán kapcsolatokat, tönkretéve mindazt, amit a korábbi kormányok alatt felépítettek. A miniszterelnökhelyettes úgy fogalmazott, hogy "ha a jobbközép vég re összeszedi magát" Romániában, akkor lehet ő vé válik Magyarország és Románia együttm ű ködése, és hangsúlyosabb lehet a magyarság érdekképviselete. Hozzátette: mindig a kiegyezés híve volt az RMDSZszel, s nemzetpolitikai célja "összeboronálni" az adott nem zetrészben él ő magyar politikai szervezeteket. Szavai szerint ha az RMDSZ esetleg kiesne a bukaresti parlamentb ő l, akkor fennállna annak a veszélye, hogy román pártokba integrálódik a magyar értelmiség, ezért, mivel az erdélyi magyarok a korábbi választáso kon eldöntötték, hogy az RMDSZ a leger ő sebb, parlamentbe kerülni képes magyar szervezet, az együttm ű ködés "nemzeti parancs". v v i i s s s s z z a a
