Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis

2015-12-23

oldal | 15 2015. december 23. helyütt is normává váltak. Példaként hozták fel a francia Nemzeti Front er ő‍ södését és a lengyel választások eredményét. Gyarmati István volt nagykövet az Európai Unió tehetetlenségér ő‍ l beszélt a cikkben: mint mondta, Orbánék á lláspontja azért is válhat népszer ű‍ bbé, mert az EU­ban az ésszer ű‍ politizálásnál fontosabbnak ítélték meg az alapvet ő‍ jó szándékot. Mint mondta, a val ó ság kellemetlenebb, mint azt a baloldal és a közép válaszai sugallják. A cikkben Kovács Zoltán szóviv ő‍ az európai naivitást emelte ki, és felhívta rá a figyelmet: a Fidesz már korábban megfogalmazta aggályait, de akkor emiatt xenofóbnak bélyegezték. Mint hozzátette, mégis a m‍a‍g‍y‍a‍r‍ ‍v‍e‍z‍e‍t‍é‍s‍n‍e‍k‍ ‍l‍e‍t‍t‍ ‍i‍g‍a‍z‍a‍ ‍…‍ ‍(‍m‍n‍o‍)‍ Cseh vélemény: Az Orbán­féle demagógok kora jött el ‍ A volt cseh külügyminiszter szerint nincsenek igazi személyiségek a politikában, és ilyenkor –‍ bármennyire is sajnálatos –‍ az emberek az olyan demagógok felé fordulnak, mint Orbán . Schwarzenberg szerint az unió hibát követett el, amikor bedobta a kötelez ő‍ kvóta ötletét, óvatosabban kellett volna megközelítenie a menekültek befogadását. Ú gy gondolja, hogy Kelet­Európában alapvet ő‍ en nincs gond a demokráciával, csak a kultúra másként fejl ő‍ dött az id ő‍ k során, mint nyugaton. A rendszerváltás nem módosított egy csapásra a mentalitáson. A populizmusról a politikus azt mondja, hogy az sajnos, nem korlátozódik a magyarokra és csehekre, aminek két oka van: elfáradtak nagy pártok, 150 év után nincs mondanivalójuk, f ő‍ ként a fiataloknak. A másik tényez ő‍ , hogy nincsenek igazi személyiségek a politikában, és ilyenkor –‍ bármennyire is sajnálatos –‍ az emberek az olyan demagógok felé fordulnak, mint Orbán ( http://www.168ora.hu/ ) Gyanús jóhiszem ű‍ ség ‍ „‍ A Securitate –‍ akaratán kívül –‍ jelentésében rendkívül kedvez ő‍ képet festett Domokos Gézáról . Domokos Géza egyike azoknak, akikkel kapcsolatban a titkosszolgálati irattárak megnyitása után sem kell megváltoztatnunk a véleményünket –‍ mondja D. L ő‍ rincz József politológus, aki tavasszal kapta kézhez a 2007­ben elhunyt író, szerkeszt ő‍ és politikus megfigyelési akt áit. Az egyel ő‍ re nem publikált iratokból kirajzolódó Domokos­kép alapján érthet ő‍ vé válik, hogyan lett az egykori kommunista blokk országaiban is egyedülálló jelenséggé az idén 45 éves Kriterion Kiadó. Az erdélyi magyarság számára a Kriterion több volt kiad ónál. Pedig kirakatintézménynek készült. A Nicolae Ceausescu és a magyar értelmiségiek között létrejött alku eredményeként, 1970­ben alapított intézményt f ő‍ leg a kortárs és els ő‍ sorban a román m ű‍ vek kiadására szánták. Ennek ellenére a Kriterionnál olyan kla sszikus és két világháború közötti magyar, illetve világirodalmi alkotások is napvilágot láttak, amelyek a magyarországi kiadók kínálatából is hiányoztak. De a legizgalmasabb kérdés az, hogy miként vált a Kriterion gyakorlatilag a teljes erdélyi magyar ért elmiséget átkaroló informális hálózattá, és hogyan tudott fennmaradni a mindenható állampárt egyre fokozódó nyomása ellenére. A válaszokhoz fontos adalékokkal szolgálhatnak Domokos Géza megfigyelési aktái, amelyekbe a L ő‍ rincz D. József kolozsvári kutatóval, a Babes­Bolyai Tudományegyetem Politológia Karának adjunktusával folytatott beszélgetésünk révén kaptunk b‍e‍t‍e‍k‍i‍n‍t‍é‍s‍t‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Sz ő‍ cs Levente (nsz) Die Presse: A magyarok hallgatnak, a lengyelek szembeszállnak ‍ A luxemburgi külügyminiszter az unió soros elnökeként félelemkelt ő‍ nek tartja a lengyel nemzeti­konzervatív kormány jobboldali irányvonalát –‍ írja a ‍ ‍ Die Presse. Asselborn azt mondta, a Szovjetunióra emlékezteti a mód, ahogyan a Jog és Igazságosság t ámadja az igazságszolgáltatást és a médiát. Mint mondta, Varsóban az új vezetés alapvet ő‍ európai elveket tapod lábbal, ezért fel kell készülnie arra, hogy az EU az eddiginél sokkal élesebben reagál. Úgy fogalmazott, hogy ha tovább folytatódik a lerohanás, ha már nem szabad a sajtó és a bíróságok nem tudnak küls ő‍ befolyás nélkül m ű‍ ködni, akkor eljön az a pont, amikor Lengyelországtól meg kell vonni az uniós szavazati jogot. A luxemburgi diplomácia

Next

/
Oldalképek
Tartalom