Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis

2015-12-02

oldal | 13 2015. december 2. Megvásárolt biztonság ‍ „‍ Bajban van Európa. El ő‍ bb a jólétét féltve homokba dugta a fejét, abban bízva, hogy a probléma valahogy csak megoldódik. Nem volt azonban szerencséje, hiszen a szegénység és a háború el ő‍ l menekül ő‍ k éppen ezt a bizonytalanságot érezték meg, s zúdultak rá minden eddiginél nagyobb tömegben e gazdag, ám tehetetlen térségre. Aztán még mindig a kényelmi szempontokat követve álmegoldásokkal kísérle t‍e‍z‍e‍t‍t‍ ‍a‍z‍ ‍„‍ö‍r‍e‍g‍ ‍h‍ö‍l‍g‍y‍”‍,‍ ‍m‍a‍j‍d‍ ‍ kapkodni kezdett, megindult az egymásra mutogatás, az er ő‍ dépítés, egyre inkább a háttérbe szorultak a nemrég még oly büszkén emlegetett értékek. Legutóbb megszületett a gazdagokra ilyenkor jellemz ő‍ megoldás, önz ő‍ módon pénzen p róbáljuk megvenni a biztonságot. Ebben egyetértenek a jólétük miatt aggódók éppúgy, mint a szuverenitásukat hol az Európai Uniótól, hol pedig az iszlámtól félt ő‍ k‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Stier Gábor (mno) Román zászló ajándékba ‍ „‍ December elseje van, és keleti szomszédunknak ez nagy ünnep –‍ 1918­ban ezen a napon kiáltották ki Gyulafehérváron Erdély csatlakozását a Román Királysághoz, létrehozva ezzel Nagyromániát. Bár az utóbbi években Romániát is utolérte a globalizmus, ezért ez a munkaszüneti nap sokaknál wellnessfürd ő‍ kben, hegyekben, all inclusive szolgáltatású szállodákban eltölthet ő‍ hosszú hétvégévé módosult, azért van egy masszív réteg, amely boldogan ünnepel. Jellemz ő‍ en kárörvend ő‍ en, a mi kontónkra, hiszen arra emlékezik, h‍o‍g‍y‍ ‍„‍v‍i‍s‍s‍z‍a‍­”‍,‍ ‍p‍o‍n‍t‍o‍s‍a‍b‍b‍a‍n‍ ‍m‍e‍g‍s‍z‍e‍r‍e‍z‍t‍é‍k‍ ‍E‍r‍d‍é‍l‍y‍t‍.‍ ‍E‍u‍r‍ó‍p‍á‍n‍a‍k‍ ‍e‍z‍e‍n‍ ‍a‍ ‍f‍e‍r‍t‍á‍l‍y‍á‍n‍ ‍ú‍g‍y‍ ‍a‍l‍a‍k‍u‍l‍t‍,‍ ‍ hogy ami nagy öröm az egyiknek, óriási bánat másnak –‍ magyar ember (legyen erdélyi vagy akár anyaországi) nem tud tiszta szívvel ünnepelni ezen a napon. És persze provokációnak érzi, ha a románok Magyarországon szerveznek vagy szerveznének eseményt a jeles évfordulón. Tizenhárom éve sikerült nekik egy budapesti ötcsillagos luxusszállodában ünnepelniük ( Medgyessy Péter magyar miniszterelnök mosoly ogva koccintott az éppen regnáló román kományf ő‍ vel, Adrian Nastaséval , aki utána a börtönt is megjárta), öt éve pedig a Nemzeti Színházat vette volna bérbe a román nagykövetség, de Alföldi Róbert igazgató végül v‍i‍s‍s‍z‍a‍k‍o‍z‍o‍t‍t‍ ‍a‍ ‍t‍e‍á‍t‍r‍u‍m‍ ‍k‍ö‍l‍c‍s‍ö‍n‍a‍d‍á‍s‍á‍t‍ó‍l‍ ‍…‍ ”‍ ‍ ‍ ‍ Lu kács Csaba (mno) Ispán és társai ‍ „‍ Nem kell különösebben éles szem ahhoz, hogy bárki észrevegye: hiába közeleg a tél, a székelyföldi kisvárosokban felettemód szaporodnak a turkálók. Ahhoz viszont már jártasabbnak kell lenni, hogy azt is fel lehessen fedezni: a ritkuló könyvesboltokban és antikváriumokban, egy­egy sarokban vagy polc mögött egyre nagyobb halomban gy ű‍ lnek azok a könyvek, amelyeket vagy könyvtárak írtak le, vagy magánszemélyek hoztak be, és közöttük még akkor is igazi vadász szenvedéllyel lehet turkálni, ha az e­book­olvasó ott lapul az ember zsebében. A napokban egy ilyen könyvturkálás közepette a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik, viszonylag friss kiadványa került a kezembe és a tartalomjegyzék átszaladása után érdekl ő‍ déssel lapoztam fel azokat a fejezeteket, amelyek a szomszédos országok közigazgatását tárgyalják. Különösképpen Románia érdekelt, hadd lássam, mit tanulnak közigazgat ásunkról a magyarországi egyetemisták. Nos, a nagyon tárgyszer ű‍ és korrekt tanulmányban a szerz ő‍ leszögezi, hogy a romániai megyékben a megyei tanácsok vezetik a közigazgatást, ugyanoda pedig a kormány prefektusokat nevez ki. A városokban és községekben a négyévente megválasztott városi és közs é gi tanácsokban tevékenyked ő‍ tanácsosokat illeti meg a döntéshozatal, a polgármestereket pedig a végrehajtás. Tehát nem ispán és alispán, ahogyan mifelénk olykor a prefektus szót igyekszünk megkerülni, és nem megyei k özgy ű‍ lés vagy megyei önkormányzat, ahogyan a megyei tanácsokat el ő‍ szeretettel nevezzük; nem megyei képvisel ő‍ k, hanem megyei tanácsosok, és nem városi és községi önkormányzatok, hanem városi és községi tanácsok. A magyarországi szakemberek szerint tehát eze k a közigazgatás szerepl ő‍ i Romániában. Mi viszont átvettük a magyarországi megnevezéseket, amelyek nem egyeznek a romániai valósággal és a fogalmak tisztázatlanságának többszörösek a következményei. Hogyha már van nekünk megyei és helyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom