Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis
2015-12-10
oldal | 14 2015. december 10. rendszerváltás el ő tt rend szeresen jártam ezekben a térségekben és olyan nagyszer ű emberekt ő l tanultam a kisebbségpolitikát, mint Bretter György , Kapussy Antal , Fülöp G. Dénes , vagy a Forrás második nemzedékének tagjai ; Végel László , Bányai János ; de Grendel Lajos s ő t az egykori Duray Miklós is azok közé tartozott, akik meghatározták azt a látásmódot, ami lényege szerint nem sérelmi politikára, hanem pragmatikus megoldásokra épült. Így engem személy szerint ebben a kérdésben annak a 20. századi traumának a feloldása vezetett, mely abból indult ki, hogy nem revizionista alapon hogyan lehet meghaladni Trianont? Err ő l a kiindulópontról nyilván nem NagyMagyarország revíziója lebegett a szemem el ő tt, hanem annak a lehet ő ségnek a megragadása, hogyha valóban európai integrációban lehet g ondolkodni, akkor egy bels ő határok nélküli Európában milyen együttm ű ködéseket, partneri kapcsolatokat lehet és kell építeni a határok mentén lepusztult térségek revitalizációjára. Ebbe a gondolkodásba nem fér bele a klientúra építés, a sérelmi politizálás , a szimbolikus elemek túltengése, s az, hogy Budapestr ő l mondják meg, mi a teend ő . Ugyanakkor a magyar politikának és diplomáciának mindig gyengéje volt az úgynevezett utódállamokkal való kapcsolat … egyetlen kisebbségi, nemzetiségi kérdés sem oldódott me g annak köszönhet ő en, hogy Fico és Orbán kedélyesen elpálinkázgat. Nem az a hatalmi érdek most, hogy nyelvhasználatról, magyar iskolákról, autonómiákról vitatkozzanak. Ugyanúgy folyik az asszimiláció, a csendes kis szabályozások, amik még tovább rontják a helyzetet. Szlovákiában egyszer ű en mentálisan jobban érzik magukat az emberek, így a magyarok is, ami annak tudható be, hogy eurójuk van. Ennek köszönhet ő en kiszámíthatóbb számukra az élet. Magyarországon viszont 2010 el ő tt is, a Fidesz kétharmados gy ő zel me után még inkább az látszik, hogy a határon túli magyar probléma inkább a 100 éves panaszkultúra, az áldozat kultúra része, illetve eszköze. Így például a kett ő s állampolgárság, amit a Jobbiktól vettek át az újabb létharmados választási gy ő zelmet vol t hivatott biztosítani, ahogy ezt már Mikola úr elképzelte anno. A valóság az, hogy ez a politika, gy ő zelmei ellenére hosszú távon egy megosztó, romboló politika. Magyarországon pedig szinte elt ű nt a határon túli magyarokról szóló diskurzus. Merthogy a ki sebbségi magyar mindig csak egy paraszt volt az orbáni politizálás sakktábláján. Hangzatos volt, ám lényegileg az ott él ő k minden napi helyzetének könnyítésére a gyakorlatban nem törekedett. A kett ő s állampolgárság érzelmileg fontos dolog volt, annak a pol itikai piacon való megjelenítése, eladása sikeres lehetett, de azt gondolom, hogy abból a jelenlegi kormány számára lefölözhet ő politikai haszon a következ ő választásokon már elhanyagolható lesz, mint ahogy igazából 2014ben sem ez határozta meg a kétharmadot. Sajnos sokkal inkább arra volt jó, hogy ellenszenvet keltsen a magyarországi magyar lakosságban a határon túli magyarok iránt. S a bizalmatlanság immár kölcsönös ” (nszv) Az Orbánkormány b ű neinek kritikája ömlik mindenhonnan Ujhelyi István , az MSZP európai politikusa „ Ismét baloldali polgármestereket és alpolgármestereket látok vendégül Brüsszelben, a városvezet ő kkel els ő sorban közvetlen uniós kapcsolatok kiépítésér ő l, önkormányzati fejlesztésekr ő l, foglalkoztatáspolitikáról egyeztetünk; többek között bizottsági szakemberek és német, o lasz vagy épp osztrák képvisel ő k társaságában. Már az els ő nap tanulságos beszélgetéseken vagyunk túl. Kiderült, hogy nincs olyan ajtó, amelyet ha kinyitunk, ne az Orbánkormány b ű neinek kritikája ömlene ki rajta … (nszv) A hídépít ő „ Kicsit megtört tekintet, enyhe mosoly, távolba mered ő szemek – az ír Colin Davidson olajfestménye így ábrázolja Angela Merkel német kancellárt, akit az amerikai hírmagazin, a Time, 2015 emberének választott. Az indoklás szerint a kereszténydemokrata politikus a menekültválságban a fal- és kerítésépítésekkel szemben saját értékeit vetette be, az emberiességet, a nagyvonalúságot és a toleranciát. Merkelr ő l persze er ő sen megoszlanak a vélemények. A görögök például nem feltétlenül a humanitást és a megértést látják Európa
