Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-13
oldal | 17 2015. november 13. vándorolnak ide magyarok, akik aztán itt alapítottak egzisztenciát. Ezzel "tulajdonképpen a mi népességfogyásunkat mérsékelték" - tette hozzá. Közölte: az adatok szerint az elmúlt húsz évben a szórványban élő magyarság nagyobb ütemben fogyott, mint a tömbben élők közössége. A házelnök hangsúlyozta: ha nem tudjuk megállítani vagy legalább lassítani ezeket a folyamatokat, akkor belátható időn belül ezeken a területeken "a magyarság gyakorlatilag el fog tűnni, a magyar szó mindenképpen el fog tűnni, a magyar közösség mindenképpen fölszámolódik, és ezt amennyire lehet, nekünk meg kell akadályozni". Úgy vélte, a legtöbbet azzal segíthetnek, ha minél többet járnak ezekben a közösségekben és minél több emberi kapcsolatot teremtenek, vagyis fenntartják az élő kapcsolatokat a magyar közösségekkel. Ez a segítség nemcsak anyagi természetű lehet, hanem erkölcsi is, hiszen ha ezekkel a közösségekkel el tudják hitetni, hogy róluk igenis gondolkodnak Magyarországon és próbálnak róluk gondoskodni is, akkor ez önmagában is az ő erejüket is megsokszorozza - magyarázta. Kövér László arról is beszélt, hogy "ami jó Magyarországnak, az egészen biztosan jó a magyaroknak Magyarország határain kívül is", és ez fordítva is igaz. "Csak egészben szabad gondolkodni", de ez nem jelenti azt, hogy ugyanazokat az eszközöket kell alkalmazni a tömbben élő magyarság megerősítésére, mint a szórványban élőkkel kapcsolatban - tette hozzá. Arra is kitért, hogy vannak közös pontok a szórványpolitikában az egyes országokat illetően, bár gazdaságiszociális értelemben egy Szlovákiában élő magyar életminősége nyilvánvalóan nem vethető össze egy Ukrajnában élőével. Ugyanakkor a megmaradás szempontjából vannak közös elemek, és lehet olyan politikát kialakítani, amely bizonyos támogatásokat igyekszik minden helyre eljuttatni, ilyen például a szórványkollégiumok vagy az iskolabusz-programok támogatása - közölte. Hozzáfűzte: azonban nem lehet elkövetni azt a hibát, hogy mindent uniformizálni akarnak. Az interjú teljes hosszában a Duna Televízión lesz látható vasárnap. v v i i s s s s z z a a Az elmúlt 12 év romániai magyar tudományos munkásságát összefoglaló könyvet mutattak be Kolozsváron Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2015. november 12., csütörtök (MTI) - Az elmúlt 12 év romániai magyar tudományos munkásságát összefoglaló könyvet mutattak be csütörtök este Magyarország kolozsvári főkonzulátusán. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretében működő Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) koordinálásával elkészült A magyar tudományosság Romániában 2002 - 2013 között című háromkötetes munka 24 szakterületi összefoglalót tartalmaz, és 1729 romániai magyar kutatót említ név szerint, akik 16 állami és hat magánegyetem keretében végeznek kutatói munkát. Salat Levente politológus, a KAB elnöke elmondta, a tudományos publikációkat közlő romániai magyarok száma imponáló, és azt jelzi, hogy az erdélyi magyar tudományosságnak sikerült ledolgoznia azt a hátrányt, amely a 12 évvel ezelőtt kiadott korábbi összegző könyvben megmutatkozott. Hozzátette azonban, hogy a kutatási területek alapján óriási aránytalanságok mutatkoznak. A romániai magyar kutatók 65 százaléka a társadalomtudományok területén tevékenykedik, és csak 35 százalékuk a természettudományok és a műszaki tudományok területén. Salat Levente szerint ez az aránytalanság nem tesz jót egy olyan közösségnek, amely önálló társadalmat kíván alkotni Romániában. Érthetőnek tartotta, hogy a kisebbségi léthelyzettel összefüggő tudományok dominálnak az erdélyi magyar tudományosságban, de problémának nevezte, hogy a kutatási eredmények nem hasznosulnak. Hozzátette, a magyar kutatási eredmények hasznosítását a román államtól nem lehet elvárni, a magyar állam pedig nem rendelkezik a romániai hasznosítás eszközeivel. A könyv bírálatára felkért Kiss Tamás szociológus úgy vélte, a külső tényezőkön túl az erdélyi magyar politikai elitnek is nagy felelőssége van abban, hogy az erdélyi magyar tudományosság "hasznosíthatatlan tudást termel". Péntek János nyelvész, a KAB korábbi elnöke úgy vélte, hogy a könyv "inkább leltár lett, mint önreflexió". Ezt többek között annak tulajdonította, hogy az erdélyi magyar tudományos szférában generációváltás történt, és a fiatalok munkásságában még nem volt meg az a távlat, amely az önreflexióhoz szükséges. Amint Péntek János emlékeztetett: korábban 1981-ben és 2002-ben jelent meg a romániai magyar tudományosság eredményeit összegző hasonló könyv. v v i i s s s s z z a a
