Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-03
oldal | 13 2015. október 3. legkisebb zökkenő nélkül váltott át idén nyáron a Nyugat és az európai keresztény értékek (?) megvédésének szólamaira. A lakosság többsége pedig (mint szintén a kutatásokból tudjuk: nemhogy a Jobbik, de még az MSZP szimpatizánsai között is) ugyanilyen fenntartásmentesen fordult utána. Meggyőződésünk, hogy ha holnaptól mondjuk az eszkimóktól kellene rettegni, és a filippínók lennének az új barátaink, a manipulációs gépezet azt is ugyanilyen hibamentesen elfogadtatná három emberből legalább kettővel. Mint ahogyan nem volt korábban probléma a cigányok (amikor éppen a cigányellenességben kellett versenyezni a Jobbikkal) vagy a homoszexuálisok démonizálásával sem. Hogy egy országot huszonöt évnyi állítólagos szabadság után ilyen könnyen lehet az orránál fogva vezetni, az nyilván nem a regnáló kormány bűne: részes benne a teljes politikai osztály, a média, az oktatás és mindenki, aki az alaptevékenysége részeként foglalkozik az emberek hülyítésével és/vagy okításával. Nem is érdemelne több szót a jelenség, ha nem állna éppen súlyos támadás alatt Orbánék részéről az első számú európai alapértéknek gondolt szolidaritás, és ha nem lenne életveszélyes az a játék, amelyet a hatalom játszik velünk, mindig valamilyen külső ellenségre fogva a saját kudarcait …” Hargitai Miklós (nsz) Lopakodó kormányváltás „Kormányváltás kellős közepén vagyunk, és észre sem vesszük. Nem a demokratikus erők váltják le Orbánt, és nem is Vona Gábor ül a helyébe. Orbánt Orbán váltja le, vagy fel, választás nélkül is. Az egyik Orbánt a másik Orbán, aki minden eddiginél nagyobb arányban, szinte az összes lényeges ponton a Jobbik programját valósítja meg. Karakterét tekintve ez már a Jobbik kormánya, bár a miniszterelnököt ugyanúgy hívják. Köztudott, hogy Orbán külföldön azzal fegyverezi le kritikusait: ha ő megbukna, jönne a Jobbik. Az a helyzet, hogy nem jönne, hanem már félig-meddig hatalomban is van. Nem személyesen Vona, nem Novák vagy Gyöngyösi. Ők fancsali képpel figyelik, hogy javaslataik kormányelőterjesztésekben köszönnek vissza, paneljeiket hivatalos beszédek és szóvivők visszhangozzák. Egyik szemük sír, a másik meg nevet. Gondolataikat megvalósulni látják, ők maguk mégsem ülhetnek a kényelmes bársonyszékekben, csak hátrébb, a parlament fapados soraiban …” Lendvai Ildikó (nszv) A Parlament demokratikusabbá teszi az Uniót? „Amikor bírálattal illetik az Európai Uniót a demokrácia hiánya miatt vagy pénzügyes szóhasználattal a demokratikus deficit miatt, az unió hívei általában egy kész válasszal szolgálnak: a Parlament jelentőségére, az „együttdöntési” mechanizmus kulcsszerepére hivatkoznak. Minden olyan alkalommal, amikor megerősítik a Bizottság jogkörét, azonnal lelkesen ünneplik a Parlament szerepét is. Az „együttdöntésnek” az a meghirdetett célja, hogy létrehozza a konszenzust a Bizottság (amely egyedül jogosult európai direktívákat és szabályokat javasolni), a Parlament (amely csak módosíthatja azokat) és végül a Tanács (államközi szervezet, amely a valós döntési jogkörrel rendelkezik) között. A Parlament szerepe a valóságban két opcióra korlátozódik: vagy elfogadásra alkalmas módosításokat javasol, vagy tudomásul veszi, hogy mellőzik a javaslatait …” Susan Watkins ( http://www.magyardiplo.hu/ ) Lefokozva „A behívók elindultak, csütörtökön megkezdődött Ukrajnában az őszi katonai sorozás, amely az előzetes tervek szerint november 30-ig tart. Országosan 11 ezer sorkötelest készülnek behívni a fegyveres erőkhöz, Kárpátaljáról száznegyvenet. A tavaszi sorozás során a Kijev által előirányzott keretszámtól jócskán elmaradva csak 49 százalékra teljesített megyénk: 480 helyett csupán 231-en kezdték meg sorkatonai szolgálatukat …” Szabó Sándor (kiszo)
