Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis

2015-09-22

oldal | 16 2015. szeptember 22. járó egyenlőtlenség miatt bírálják. Krupa felidézi, hogy a francia Bal Párt szeptember eleji toulouse-i találkozójának végén a résztvevők a hagyományhoz híven ökölbe szorított kézzel elénekelték az Internacionálét, de a gyűlésen elhangzottak éles ellentétben álltak az internacionalizmussal. A párt vezetője, a Szocialista Pártból kivált Jean-Luc Mélenchon (aki egyben a Kommunista Pártot is magában foglaló Baloldali Front elnöke is) beszédében a nemzeti szuverenitás fontosságát hangsúlyozta. Az EU-t a megszorítások politikájával és a jólét csökkentésével vádolta, majd kijelentette, hogy „ha választani kell az euró és a szuverenitás között, akkor a szuverenitást kell választanunk” (

http://www.metazin.hu/

) Magyar összefogás Kárpátalján  „Vannak jó hírek is Kárpátaljáról: az idei tanévben jelentősen, mintegy négyszáz fővel nőtt a magyar iskolába járó diákok száma. Kiemelkedő siker ez ott, ahol az utóbbi években egyre több szülő íratta ukrán tannyelvű oktatási intézménybe vagy közeli magyarországi települések iskoláiba a gyermekét. Magyar tankönyvből és pedagógusból viszont komoly hiány van. Ukrajna 1991-es függetlenné válása óta soha nem volt zavartalan a kárpátaljai magyar iskolák tankönyvellátása, így ebben drámai változás nincs. A legnagyobb gondot idén a 4. és 7. osztályos tankönyvek kiadása jelentette. A kijevi oktatási minisztérium a tankönyvek nyomdaköltségének felét finanszírozza, az összeg másik részét a helyi önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, így az iskoláknak ki kell várniuk, amíg azok el tudják különíteni a megfelelő összegeket. Ennél nagyobb gond a tanárhiány. Míg a legtöbb iskolánál ez csupán megnehezíti, addig a szórványvidéken gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelvű oktatást. A tanárok a szeptemberi fizetésemelés ellenére is megalázóan alacsony béreket kapnak Ukrajnában, emiatt inkább elhagyják a szakmát, külföldön vállalnak munkát, a pedagógusdiplomával rendelkező fiatal férfiak zöme pedig a katonaság elől is menekül …”

Pataky István (mno) Nemzet és érdek  „A kettő kézen fogva ütős szintagma: ki merne ellene szólni vagy megkérdőjelezni, ha érvként előjön a vitában, pódiumról elhangzó diskurzusban, sajtótájékoztatón. Hogy a nemzetet ki és hogyan kérdezte meg, mi az érdeke, egyáltalán igénylie, hogy érdekét bárki is felkarolja, netán érdeke-e a nációnak, hogy érdeke legyen, erről – a szociológusok értelmetlenkedő gesztusain túl – nem tudom, kit lehetne érdemben megkérdezni. Mindennek dacára a nemzeti érdek olyanná lett a közbeszéd némelyik szeletében, mint szövegben a központozás, sűrű és kényszeresen makacs. Hálás kifejezés, mert túlhizlalt holdudvarába sok minden belefér. Még annál is több. Ha ki kell tartani az éppen aktuális hatalom mellett, kéznél van a nemzet érdeke, mely ezt kívánja, ha pártkoalícióban mégis ellene szavazunk, a partnernek az is természetes, hiszen tudjuk, a nemzet... meg az ő érdeke. Amennyiben árulás ténye forog fenn, s fordul még egyet az állandóan pörgő köpönyeg, érthető gesztus (nem hátba szúrás, cserbenhagyás, vagy szószegés, ó nem), mivelhogy az érdek és az ő nemzete …”

Rostás-Péter István (

http://www.maszol.ro/

) Manipulatív liberális blabla  „Az ember nyilván válogat a szavak között, jelzőt tesz a főnév elé, s tisztában van a hangsorok hangulati és színező funkciójával. Kevésbé nyilvánvaló, de van valamilyen világ-nézete és viszonya az igazsággal (vagy amit annak vél), s nem csak azt írja meg, amit éppen a fizetést adó elvár tőle. Netán feltételezhető a hétköznapi tisztesség. Még abban is, hogy menekültnek vagy migránsnak nevez valakit. A hülyeség és a butaság lehetőségét ebből az okfejtésből kihagyjuk. De azért elgondolkodtató, hogy – maradva a magyar valóságnál – a Népszabadság minden újságírója balról látja a világot, a frissen létrejött új újság (Magyar Idők) kiírja a fejlécére, hogy kormánypárti napilap, s ennek megfelelően látja a valóságot, és a Magyar Hírlap (Simicska érdekeltség) óvatosan, jobbról, de kritikussá válik. Nem kételkedem egy újságot író sajtómunkás tisztességében sem, és tudom – kutatások igazolják –, hogy az emberek hajlamosak azonosulni a sokszor hallott, akár kötelezően kimondott igazságokkal. És nagyon