Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis

2015-09-17

oldal | 23 2015. szeptember 17. A kormány a Magyar Diaszpóra Tanács tavalyi ülésén megerősítette szándékát a Mikes Kelemen-program folytatására. Az e célra biztosított 500 millió forint teszi lehetővé diaszpóra-kiállítóhely és -tudásbázis létrehozását a Magyarság Házában, gyűjtőmunka folytatását a diaszpórában. Ebből a forrásból biztosítják a diaszpórában működő könyvtárak, intézmények aktívabb bevonását, veszélyeztetett gyűjteményeik elhelyezését Magyarországon, illetve egyes esetekben a dokumentumok digitalizálását. Az államtitkárság háttéranyaga szerint az idén az Országos Széchényi Könyvtár mellett a Magyar Nemzeti Levéltárat kérték fel a program szakmai véleményezésére, valamint a beérkezett hagyatékok fogadására. 

vissza  Román külügyminisztérium: semmi nem indokolja a román-magyar alapszerződés felülvizsgálatát Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2015. szeptember 16., szerda (MTI) - A román külügyminisztérium szerint semmi nem indokolja az épp 19 évvel ezelőtt Temesváron aláírt román-magyar alapszerződés felülvizsgálatát. A román külügyi tárca az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált szerda este azokra az nyilvános állásfoglalásokra, amelyek a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló román-magyar szerződés esetleges felülvizsgálatával kapcsolatban jelentek meg az elmúlt időszakban. Leszögezte: Románia jogállam, amely alkotmányi szinten garantálja a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és részvételüket az egész társadalmat érintő döntések meghozatalában. Hozzátette, Románia a területén élő kisebbségek hozzájárulásával modellértékű megoldást alakított ki a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére, mely az interkulturalitás elvén alapul. A román külügyi tárca szerint Románia határozott intézkedéseket tesz a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájában vállalt kötelezettségei teljesítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi jogban csak ez a két dokumentum szól jogokról és kötelezettségekről a kisebbségek tekintetében. "Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi arra, hogy etnikai alapon biztosítson területi autonómiát. (.) Azok a dokumentumok, amelyekre az alapszerződés módosításának a kezdeményezői hivatkoznak csupán jogi kötelezettség nélküli ajánlások és értékelések, ennek megfelelően pedig nem írják elő az államoknak a területi struktúráik újraszervezését, vagy az etnikai alapú területi autonómia biztosítását" - állapította meg a román külügyi tárca. Hozzátették: kizárólag az államok hatáskörébe tartozik, hogy miként szervezik meg területi struktúráikat, és miként biztosítják a jó kormányzást. A kért kulturális autonómia és területi autonómia nem alkutéma más államokkal, és nem rendezhető kétoldalú szerződéssel. A román külügyminisztérium emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az alapszerződés is megszabja azt a keretet, amelyben a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdésekről tárgyalni lehet, ez pedig a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság. Hozzátette: a román fél rendszeresen szorgalmazza a kisebbségekről szóló párbeszéd újraindítását, és annak a megállapodásnak a megkötését, amelyet még 2011-ben kezdeményezett. Nyomatékosította, hogy a vegyes bizottság az egyetlen intézményes forma a kisebbségekről szóló román-magyar párbeszéd folytatására. Múlt csütörtökön az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kezdeményezte a román-magyar alapszerződés módosítását. Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta, az európai migránshelyzet új bizalmi viszony kialakítását teszi szükségessé a két ország között. Ez azonban csak akkor alakítható ki, ha a román kormány megváltoztatja az Erdélyre és a magyarokra vonatkozó politikáját: biztosítja az erdélyi magyarság kulturális autonómiáját, valamint azoknak a vidékeknek a területi autonómiáját, ahol a magyarok számbeli többséget alkotnak. 

vissza Készítette: Boér Krisztina CEC © – MINDEN JOG FENNTARTVA