Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-08
oldal | 14 2015. szeptember 8. humánusabb a történelemben már többször és több helyen megtapasztaltaknál … Fentről indul a zavaros beszéd: Orbán, amikor felcsillan a baksis reménye, azt mondja – például az Arab Bankok Szövetségének Budapesten tartott közgyűlésén –, hogy „számunkra az iszlám világból érkezett emberek nem fenyegetést jelentenek, hanem egy magas civilizáció képviselőiként üdvözöljük őket”. És csak néhány hét telik el, amikor már más a hangszerelés: „Nem akarunk együtt élni nagyszámú muszlim közösségekkel, már ismerjük őket, itt voltak 150 évig.” Lázár János önt egy kis szűz olajat a tűzre, mikor úgy véli, hogy a menekültek egyre agresszívebbek, és megtagadják a menekülttáborok teljes ellátását, ezért aztán teljesen életszerűen arra szólította fel a bevándorlókat, hogy regisztrálják magukat, és tartsák be Magyarország törvényeit. Rogán frakcióvezető szerint „Magyarországon nem indokolt a gazdasági menekültek beáramlása, az, hogy Magyarország magyar akar maradni, teljesen normális felfogás.” Kósa Lajos pedig azt állítja, hogy az összes beadott menekültkérelem 85 százalékát nem tudják pozitívan elbírálni a hatóságok, mert nem politikai menekültekről van szó. Csak élni szeretnének a családjukkal együtt – emberként, normálisan. Ezért nem itt, hanem Németországban, Angliában, Svédországban …” Simkó János (nsz) Olvasói levél: Zsidóként – a migránsokról „A történés – e civilizációs botrány! – leginkább bennünket ráz meg, az Auschwitzba és más náci poklokba deportált, félmilliós nagyságrendben legyilkolt magyar zsidók utódait. Az orbáni kerítésen magukat átkínlódó kisgyerekek előhozzák a Harmadik Birodalom által elpusztított több mint egymillió zsidó gyermek emlékét. Nem véletlen, hogy közülünk számosan fáradhatatlanul próbálnak tenni a menekültekért. Igaz, őket nem deportálják, saját döntésüket hajtják végre. Ám, gondoljuk el, miféle üldözés, kényszer, a puszta életet fenyegető veszély vesz rá embereket arra, hogy családostul, pici babával, pöttömnyi gyermekekkel, kis motyóval a kézben világgá eredjenek…” Fekete György, nyugdíjas budapesti tanár – zsidó felmenőkkel (nsz) Európai cölöpök „Nem dicsérni jöttem Európát, de nem is temetni. Kimondom: mi, szociáldemokraták sem ilyen Európát akarunk. Amikor csatlakoztunk az európai közösséghez, azt gondoltuk, hogy ezzel beteljesítettük a demokratikus rendszerváltást, és immár a fejlett Nyugat teljes jogú tagjaivá lettünk, ennek minden erkölcsi, társadalmi és anyagi előnyével. Tíz év múltán a kép jóval árnyaltabb, az álmok reálisabbak, az érzelmek tompábbak. Van miért kritizálnunk az Európai Uniót. A szövetséghez tartozás csak részben váltotta be a társadalmunk – lássuk be, olykor erősen eltúlzott – várakozásait. Tudom, hogy velem ellentétben sokan úgy gondolják: az európai értékek avíttá váltak, a multikulturalizmus fennkölt ideája megbukott, az osztrák határ túloldalán látott polgáros jólét elérhetetlen messzeségbe tolódott. Van tehát okunk az európai projekt újragondolására. A kérdés csak az, hogy a lehetséges utak közül melyiket választjuk. Én európai demokrataként hosszú távon csak egyet látok járhatónak. Az EU egy szűk, nyugati elit gazdasági szövetségeként emelkedett fel, s az elmúlt évtizedekben lezajlott – olykor bizony túlerőltetett – bővítés pedig korábban nem látott működési zavarokat okozott. A gazdasági válság, majd annak felemás sikerű jobboldali kezelése, a kontinentális erőviszonyok fenyegető átalakulása, az agresszív orosz erőpolitika és zavarkeltés, az eurózóna megrendülése és az egyre duzzadó migráció súlyos problémákat hozott felszínre. Ezekre pedig az unió jelen állapotában nem képes érdemi válaszokat adni. Nem véletlen, hogy a francia és a német gazdasági miniszter nemrég az unió magországokra és második sebességes országokra való felosztására, kétkamarás működésére tett javaslatot. Ezzel el is érkeztünk a vízválasztóhoz …” Dr. Ujhelyi István (nsz) Az Orbán-kormány életre keltette a fasizmust... írja Bokros Lajos, a Modern Magyarországért Mozgalom elnöke Facebook-oldalán „Menekültek százai, ezrei
