Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. AUGUSZTUS 3. 8 lesz ahhoz, amiről a kormány eddig csak ábrándozott – ti. a sokszor bizonyítottan az üldöztetés, kínzás, tömeges nemi erőszak vagy éhezés elől menekülők megfontolás és egyedi mérlegelés nélküli visszazavarásához –, hanem a sokszorosan törvénysértő (ahogyan ez itt szokás) önkéntes határvadász-alakulatok munkakezdése miatt is. Persze negyedszázaddal ezelőtt sem volt minden fenékig tejfel …” Hargitai Miklós (nsz) Végünk lesz, ha a menekültek tényleg elindulnak „A világ hatalmas területein, sok-sok országban, sok-sok ember számára hiányoznak a legelemibb életfeltételek. A népesség gyorsan nő. Másfél évtized alatt másfélszeresére kellene növelni az élelmiszer-termelést, hogy lépést tartsunk ezzel. Eközben a fejlett világ konyháiban a bevitt élelmiszer felét, harmadát kidobják. Elképesztő a pazarlás is, a hiány is vízből, energiából és a rohamosan dráguló élelmiszerből egyaránt. Mi lesz ebből? Az elmúlt hetek-hónapokban immár kontinensek közötti konfliktushelyzetté érett a migrációs krízis. Emberek nagy tömegeit mozgatják különböző jellegű kényszerítő erők olyan területek felé, ahol a mindennapi létfenntartás könnyebbnek tűnik. Az okok alapvetően három tényezőre vezethetők vissza: a politikai környezet, az ettől nem függetleníthető gazdasági helyzet és a mindennapi életviszonyok alakulása. Van-e víz, kenyér és minden egyéb, ami a mindennapos létfenntartáshoz elengedhetetlen…” Tamás Gábor (nsz) Mister Nemzetközi Nyomás „Amikor a román belügyminiszter és hadügyminiszter legfontosabb üzenete a Székelyföldön az, hogy a csíkszeredai rendőrség udvarán felhúzza Románia legnagyobb trikolórját, akkor bizony nem lehetünk nyugodtak. »Nemzetközi nyomásról« beszéltem az imént, és óhatatlanul az jutott eszembe, hogy mennyit vártuk annak idején ezt a nemzetközi nyomást mi is Romániában, és hogy az éppen most negyvenéves helsinki záróokmány aláírása mekkora reményeket ébresztett bennünk. Joggal egyébként, mert ha utána nem is javult még sokáig a helyzetünk, talán egy-két kirívó emberi jogi visszaélésre mégis felhívta a világ figyelmét már a hetvenes években a Helsinki Watch, és valószínűleg a totalitárius rendszerek majdani összeomlásához is hozzájárult az 1975. augusztus 1-jén elfogadott, békét és bizalmat hirdető megállapodás. Hogyha nem másként, hát úgy, hogy Helsinkiben az addig egymással szemben álló szövetségi rendszerek államaiban tudatosult: ha szuverén aláírói lehettek egy ilyen dokumentumnak, van külön-külön is valamennyi mozgásterük. Sok újdonsága volt ennek a konferenciának, de számunkra az egyezségből a legfontosabb természetesen az úgynevezett »harmadik kosár« volt, amely nemcsak általános emberi jogi, hanem már sajátos kisebbségjogi kitételeket is tartalmazott. A harmincöt aláíró leszögezi: »A részt vevő államok – felismerve a nemzeti kisebbségek vagy a különböző regionális kultúrák hozzájárulását az együttműködéshez – segíteni kívánják ezt a hozzájárulást, amennyiben találhatók területükön ilyen kisebbségek vagy regionális kultúrák.« Hosszú viták után lehetett ide eljutni, hiszen addig a kisebbségi kérdés belügynek számított. (...) …” Markó Béla (nsz) A gazda bekeríti a házát „Miért a balliberálisok hirtelen támadt menekültpártisága? Azon túl, hogy az internacionalizmus, majd a globalizmus elkötelezettjeként, kiszolgálójaként, sőt rabszolgájaként a mindenkori baloldal mind a mai napig a nemzetet tekintette, tekinti a legnagyobb ellenségének? „Gondolom azért, mert a migrációnak a támogatásától, az új népvándorlás előli szellemi, lelki és anyagi akadályok elhárításától a nemzetállamok végső meggyengülését, szétesését, az Európai Egyesült Államok megalakulását reméli. Mindenestre érdekes lenne megtudni, milyen szerepe van a gazdasági háttérhatalomnak a »népvándorlás« beindításában, az útvonalak kijelölésében, a migránsoknak »az ígéret földjére« való eljuttatásában, illetve az egész folyamat finanszírozásában …” Szentgyörgyi László (Székely Hírmondó)
