Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-27
oldal | 17 2015. augusztus 27. Embertelen világ „Ami késik, nem múlik: hétvégén sikerült a világtörténelem első magyarpárti csángó náciját felmutatni a népdalénekes és alkotóművész Petrás Mária személyében. Ami pedig történt, az rávilágít jelenkorunk sivárságára, embertelenségére, arra, hogy egy alaptalan feljelentő hogyan tud tönkretenni életeket, megrontani emberek és népek közti kapcsolatot. Íme, hogy esett. A budapesti Zsidó Kulturális Fesztiválra meghívták a Muzsikás együttest is, amelynek műsora az erdélyi zsidó népzenéből állt össze. Az együttes felkérte szólistának – Herczku Ágnes mellett – Petrás Máriát is, akit ballada-előadásáért a New York-i Carnegie Hall-ban is állva ünnepeltek, mondván, biztosan jó lesz itt is …” Sántha Attila (Székely Hírmondó) Iohannis és a pöttyös labda „Most, amikor zuhanni kezdett – másfél hónap alatt tíz százalékkal –, tekintsünk vissza, honnan startolt államfőként! A 2014. november 16-i urnazárást követően ezrek vonultak utcára a nagyvárosokban, hogy protestáljanak amiatt: a külföldön élő románok közül sokan a gyatra szervezés miatt nem szavazhattak, ám tiltakozásuk ünnepléssé alakult, amikor megtudták, hogy Klaus Iohannis nyerte a választásokat. „Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!” – írta a közösségi portálon az ellenzéki jelölt, vagy inkább a sajtósa, röviddel azt követően, hogy ellenfele, Victor Ponta tisztségben lévő, és azóta is abban maradt kormányfő nyilvánosan elismerte vereségét. Már a választás utáni nap Európa legnépszerűbb politikusává avanzsált Iohannis a Facebookon, másfél millió rajongója akadt. A földi messiást váró tömeg túlcsorduló hittel ünnepelte az új elnököt, akinek a bizalmi indexe a választók körében elérte a 78 százalékot, amire Ion Iliescu félistenné avatása óta nem volt példa. A magyar politikai szervezetek eltérően értékelték Klaus Iohannis győzelmét. Nem minden tanulság nélküli ma újraolvasni ezeket az értékeléseket. Az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remélt az új államfőtől. „Iohannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – kockáztatta meg Kelemen Hunor szövetségi elnök. Jóslata, sajnos, jórészt bevált...” Ambrus Attila ( http://www.maszol.ro/ ) Pissz és píszí „A píszí-nek (PC) becézett politikai korrektséget, amint azt Ágoston Hugó is megállapítja, csaknem kizárólag jobbról támadják. Ez a tény már önmagában is meggondolkodtató. Könnyen megtörténhet ugyanis, hogy olyan politikai fegyverről van szó, melyet az egyik politikai tábor a másik érvrendszerének ellehetetlenítésére használhat fel. A píszí ugyanis programszerűen arra szolgál, hogy bizonyos vélekedéseket, beszédmódokat, argumentumokat kiiktasson a politikai közbeszédből. Ez a törekvés már önmagában is súlyos problémákat vet fel, hiszen ki lehet az, aki ezeknek az indexre tett szellemi megnyilatkozásoknak a lajstromát összeállítja, a tilalom betartását ellenőrzi? És milyen kritériumok szerint? Ha a feltevés helyes, akkor – az alapvetően – jobb-bal struktúrájú – demokrácia elhibázott politikai rendszer, hiszen egy bizonyíthatóan téves gondolatrendszer számára politikailag ugyanolyan versenyfeltételeket teremt, mint az eszmeileg bizonyíthatóan helyes számára. A demokráciának ezt a fogyatékosságát egyfajta cenzúrának kell kiigazítania. Ez a felfogás azonban jobban illik a felvilágosult abszolutizmus világához, mint a szó eredeti értelmében vett demokráciához, melyben az állampolgárok többsége döntheti el, nem azt, hogy miről szabad vagy nem szabad beszélni, hanem azt, hogy az egymással szembenálló érvek, beszédmódok, érzelmi attitűdök közül a társadalmi rendszer csúcsán melyik játszhat (mindig csak átmenetileg) domináns szerepet. S mert nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő világképekről van szó, ezek addig és csak addig dominálhatnak, amíg teljesítménypotenciáljukat ki nem merítik, amíg tehát a többség úgy vélheti, hogy az egyensúlyi állapot visszaállítása érdekében ellenzéki korrekciókra van szükség …” Bíró Béla ( http://www.maszol.ro/ )
