Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis

2015-08-25

oldal | 11 K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net  2015. AUGUSZTUS 25. nyomon követése, a környezet védelmének, rehabilitációjának kutatása. A társadalomföldrajz

képviselőinek körében népszerű a mobilitás, vagyis a migráció különböző formáinak kutatása, a

globális környezethez való társadalmi alkalmazkodóképesség vizsgálata, a társadalmi

konfliktusok forrásának feltárása, valamint a változó geopolitikai környezetből fakadó

konfliktusok és kockázatok felmérése" - olvasható az mta.hu-n (

http://www.maszol.ro/

) Hogyan maradhat „fellegvár” Kolozsvár?  A romániai magyar közélet és kultúra több jelentős személyisége mondta el véleményét arról: valóban

Kolozsvár számít az erdélyi magyar kultúra

fellegvárának, fővárosának. A 6. Kolozsvári Magyar

Napok rendezvénysorozat keretében vasárnap

délután tartott telt házas beszélgetést Kántor Lajos író és Benkő Levente újságíró moderálta. Felvezetőjében Kántor Lajos városunk gazdag

kulturális örökségét, a régi és az új kulturális szellemi műhelyek, intézmények és rendezvények

fontosságát hangsúlyozta. Szilágyi István író hozzászólásában arra emlékezetett: Kolozsvár

kulturális főváros-jellegéről a város jelképének tekintett műemlékei jutnak eszünkbe, amelyek

kálváriája az idők során egybefonódott a magyarság sorsával. Sipos Gábor, az Erdélyi

Múzeum-Egyesület elnöke egészen a XVII. századig vezette vissza a Kolozsvár, Erdély

kulturális fővárosa meghatározást, amely azóta is töretlenül él. Pozsony Ferenc néprajzkutató,

a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója arra figyelmeztetett: Kolozsvár azért

válhatott az erdélyi kultúra súlypontjává, mivel fontos gazdasági útvonalak keresztezték, nyitott és befogadó város volt, amely kultúrateremtő és -fogyasztó közösséggel rendelkezett. A

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja, Tonk Márton szerint Kolozsvár az itt található kulturális erőforrások (intézmények, egyetemek) miatt minősíthető kulturális fellegvárnak (

http://szabadsag.ro/

) V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g

3

3 A Szent István GYODA  „…A létező, súlyos és közös európai problémából, annak az

országra eső részéből a Kárpátok magyar esze kreált egy nem létező, a magyarság létét,

asszonyát, gyermekét, munkahelyét, paradicsomát, múltját, jövőjét fenyegető végveszélyt.

Nemzeti konzultációt indítottak, sunyi plakátokat nyomattak, majd elrendelték egy ijesztően értelmetlen drótkerítés építését a déli határon, éles pengékkel Szerbia felé. A magyarság

megvédése augusztus folyamán Európa megvédésévé nemesedett, illetve cinikusodott. A célt

szentesítő eszköznek, az ideiglenesen határunkon állomásozó létesítménynek e hónap végére

állnia kéne, kerül, amibe kerül, alighanem jóval többe, mint amennyiből meg lehetne könyörülni

a tízezreken, akik segítségért folyamodnak Európához, történetesen Magyarországon keresztül.

A kerítés valódi pengéi befelé állnak, célja a demonstráció, az erős sugallat: édes nemzeti

együttműködőm, ez a magyar igazság, építsd hát meg te is a magad kerítését, zavard ki a

gyorséttermedből, pályaudvarodról, parkodból, országodból, könyörületedből a nálad

bőrszínűbbet, a menekült kinézetűt …”





Parti Nagy Lajos (nsz) A Süddeutsche Zeitung röhög a magyar vasfüggönyön  Az 

 ARD országos közszolgálati

televízió és



 Süddeutsche Zeitung című liberális német lap az európai menekültválsággal

kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal. – Egy bohózat – írja az utóbbi a magyar-szerb 3 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját