Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C entralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 12. 13 Román néplélek és önsztereotípia A románok a családot, a vallást és a munkát tartják a legfontosabbnak az életben, utóbbira az emancipálódás eszközeként tekintenek – vázolta fel keleti szomszédunk igazodási pontjait lapunknak adott interjújában Daniel David kolozsvári pszichológiaprofeszszor. A napokban megjelenő, szakmai berkekben korszakosnak nevezett tanulmányában az általa vezetett kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a romániai társadalom pszichológiai potenciálja azonos a nyugati népekével, ezt a teljesítőképességet azonban különböző okokból nem tudja átültetni a valóságba „…A legvalószínűbb hipotézis az, hogy a történelem folyamán ez a régió mindig is birodalmak találkozási pontja volt, ahol az emberek nem részesültek a jobban szervezett és védett nyugati államok nyújtotta biztonságból. Éppen ezért ennek a területnek a lakossága nem barátként, hanem ellenségként tekintett az idegenre, aki általában el akart venni valamit tőle. Ez a történelmi tapasztalat roppant szkeptikussá tett bennünket az idegenekkel, az ismeretlenekkel kapcsolatban, akikkel szemben nagy társadalmi távolságot tartunk, és csak bizonyos bizalmi tesztek nyomán kerülnek be a baráti körünkbe. Az amerikaiak másképp gondolkodnak: számukra egy idegen rögtön a baráti szférájukhoz tartozik, amelyből csak akkor zárnak ki valakit, ha eljátssza a bizalmukat. Egy amerikai számára egy ismeretlen potenciális együttműködőnek számít, egy román ellenben potenciális veszélyként kezeli …” (mno) Magyarországnak a nagyhatalmi játszmákban nem volt mozgástere Magyarországnak a nagyhatalmak világpolitikai játszmáiban nem volt mozgástere a második világháborútól a rendszerváltásig mondta Borhi László történész a Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatát feldolgozó kötetének bemutatóján pénteken Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). A szakember példaként említette Kállay Miklós egykori miniszterelnök 1943-1944-es - "hintapolitikának", "Kállay-kettősnek" is nevezett - nyugati béketapogatódzásait. Kállai tényleg ki akart ugrani, tudta, hogy a háború után egy újabb Trianon fenyeget - mondta. Tárgyalópartnerei, a Hitler-ellenes koalíció érdekeit azonban sokkal inkább szolgálta az, ha Magyarország német megszállása hadosztályokat köt le, így tehermentesítve más hadszíntereket, például az 1944. júniusi partraszállást - mondta Borhi László. Bár a szövetségeseknek tudniuk kellett, hogy a német megszállás akár több százezer áldozatot is követelhet, fontosabb volt a több tízmillió áldozattal járó világháború végkimenetele, Hitler legyőzése. A globális célok elérése közben időnként egy nagyhatalom is kényszerpályára kerülhet - jegyezte meg a történész ( http://www.infogyor.hu/ ) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 Államszocializmus és reform „Amikor Jugoszlávia polgárháborúba süllyedt, nyugati elemzők azt írták, feltámadt a múlt és revánsot vesz a jelenen. Magyarország jó ideig immúnisnak látszott a múlt ilyen kísértéseivel szemben, de a mai politikai visszarendeződés idején ez már nem mondható el. Hol tévesztettünk utat? Nem lehetett volna másként? Sokakban felvetődik, nem lett volna megreformálható az államszocializmus? Számos közpolitikai reform próbálta korrigálni a rossz gazdaságpolitikát, racionalizálni az államigazgatást stb. – de a rendszer intézményi alapjain nem változtathattak. Csak a gazdasági reform idején vetődött fel komolyan, hogy annak érvényesüléséhez átfogó politikai reformokra – demokratizálásra, 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját
