Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europic a Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 5. 14 Külhoniság „Hogy másodszor is szeretnék foglalkozni a könyvhéten megjelent Hazám című kötettel, melyben tizenöt magyar értelmiségi vallott arról, számára mit jelent vagy nem jelent a haza, annak egyetlen magyarázata, amint legutóbbi jegyzetem záró szakaszában jeleztem, hogy a megkérdezettek között két külhoni (határon túli) magyar értelmiségi is található, a romániai költő-politikus, Markó Béla és vajdasági írótársunk, Végel László, kiknek véleménye számunkra, kisebbségben élő magyarok számára igencsak figyelemre méltó lehet …” Gerold László ( http://www.vajma.info/ ) Széthúzás helyett munkamegosztás „Kétségkívül jobban mutat Bukarest és a nagyvilág előtt, ha egyetlen autonómiatervezet mellett áll ki a székelyföldi magyarság, egyetlen tervezet mellé sorakozik fel minden magyar párt és szervezet, nem pedig két statútumról folyik a vita, miként jelenleg. Tegyük azért gyorsan hozzá azt is: a legnagyobb baj most sem azzal van, hogy két elképzelés, két tervezet – a Székely Nemzeti Tanács által évek óta felvállalt és az RMDSZ által tavaly kidolgozott – írja le a majdani autonóm székelyföldi régió határait, státusát. Sokkal inkább az a gond, hogy jelenleg egyik sincs a parlament asztalán, egyikről sem folyik érdemi vita a románság képviselőivel, sőt, e két dokumentum kezdeményezői bizalmatlanul tekintenek egymásra, nem szövetségest, hanem riválist, esetenként ellenfelet látnak a másikban …” Farcádi Botond (Háromszék) Eltűnő Sütő Ma már csak néhány idős ember emlékezett Sütő Andrásra Marosvásárhelyen a hétvégén, arra az íróra-politikusra, aki nélkül elképzelhetetlenek a rendszerváltás előtti és utáni évek. Miért, és hogyan nem megy az emlékezés? Meddig tart a tisztelet és hol kezdődik a tiszteletlenség? Parászka Boróka a Sütő-ünnep benyomásairól (erdelyiriport.ro) Kolozsváron és Romániában példás a multikulti „Magyarok: vigyázó szemeteket Romániára vessétek! DNA Ez most nem a híres dezoxirubonuklein-sav, ami az élő szervezetek genetikai információit hordozza, hanem a híres romániai Nemzeti Antikorrupciós Igazgatóság (Direcția Națională Anticorupție) neve. A 2005-ben felállított ügynökség csak tavaly több, mint 1100 gyanúsítottat küldött a vádlottak padjára és több mint ezer (!) esetben sikrerült ítéletig juttatnia a korrupciós ügyeket. Óriási teljesítmény, minden tekintetben példamutató hazánk számára is …” Bokros Lajos (facebook) Válasz Bokros Lajosnak „Kolozsvári, romániai polgárként elutasítom az ön állításait és szomorúan látom, hogy dacára hosszú politikai karrierjének, ön is csak ilyen felszínes véleményt tud alkotni, egy Magyarországgal szomszédos országról. Tisztelt elnök úr, Ön tegnapi facebook bejegyzésében úgy állítja be Romániát, mint követendő példát, a DNA-t illető kérdésekben még talán igaza is lehet. Van néhány megállapítás azonban, amivel nem lehet egyetérteni, egyszerűen mert nem igazak. “Románia még szegény ország, de gőzerővel fejlődik. Ugyanakkor vidám, nyitott, egyre inkább türelmes, toleráns és befogadó.” Románia valóban fejlődik, de gőzerővel biztos, hogy nem. Vidámnak beállítani is elég meredek, de lehet, hogy ön csak a vidám részével érintkezett. Türelmes, toleráns és befogadó, mondjuk, ezt arról az országról, melyben üldözik a székely zászlót, nem tartják be a nyelvi jogokat, és burkolt asszimiláció folyik. „Több, mint 10 éve tanítok Kolozsváron és Bukarestben. Diákjaim között sohasem tapasztaltam veszekedést, kirekesztést, nemzeti gyűlöletet. Kolozsvár egyre inkább színvonalas multikulti város; Románia pedig multikulti ország német nemzetiségű államfővel!” …” Fancsali Ernő (erdelyiautonomia.com) Egyszerű világ „Mindig érdekesnek tartottam, ha azt hallottam, egy kisebbségi magyar gyűlöl. Zsidókat, cigányokat, melegeket – végül is mindegy, kiket. Nem értettem, hogy gyűlölhet valaki egy csoportot, amikor életének kezdettől az a legnagyobb problémája, hogy egy csoporttal azonosítják, és ezt a csoportot minden gond okozójának vélik; tehát őt is. Mennyire ismerős például a romániai közéletből az a szólam, hogy „a magyarok rávették a kormányt”
