Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-16
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 16. 12 Ukrán menekülteket várunk Értesüléseink szerint több tízezer ukrán menekült érkezésére készül Szlovákia, Magyarország és Lengyelország ( http://ujszo.com/ ) T UDOMÁNY – határon innen, határon túl Fiatal kutatók munkáival folytatódik a Létünk Könyvek sorozata A Létünk Könyvek sorozata 2015-ben két új kiadvánnyal gazdagodik, két fiatal kutató, Gruber Enikő és Roginer Oszkár első önálló tanulmánykötetei jelennek meg a Létünk folyóirat, valamint a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete kiadásában. Az alkotók fontos vajdasági témákkal foglalkoznak, új szempontokkal, megközelítésmódokkal gazdagítva a vajdasági magyar tudományos diskurzust … ( http://www.magyarszo.com/ ) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 Ukrajna: hosszú út a reformokig „Kevéssé ismert tény, hogy 1990-ben – miközben a Szovjetunió az összeomlás felé tartott – Lengyelország GDP-je csak 20 százalékkal volt nagyobb, mint Ukrajnáé. Pedig mindkét ország hasonló számú lakossággal és közel egyforma területtel rendelkezett. Két és fél évtizeddel később a szakadék óriásivá vált. Lengyelország gazdasága stabilan növekedett, hosszú időn át évi öt százalékkal, míg Ukrajnáé nem tudott kitörni a stagnálásból. Nyilvánvaló különbséget jelentett Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása. Az eltérő posztkommunista sorsok kapcsán két másik fontos tényezőt is figyelembe kell vennünk. Az első az a képesség, amelynek köszönhetően egy ország képes saját, szuverén útjának követésére, anélkül hogy hatalmas szomszédai indokolatlanul beleszólnának annak irányába. Lengyelországnak az 1990-es években megadatott ez a lehetőség. Ukrajnának ezzel szemben esélye sem volt rá. Az orosz fegyverek és katonák által szított konfliktus több mint másfél éve tombol Kelet-Ukrajnában. Oroszország illegálisan annektálta az Ukrajna részét képező Krím félszigetet is, s törekszik az ország többi részének destabilizálására…” David Lidington, Konrad Pawlik 3 (nsz) Se morál, se tudomány „A Klubrádiót hallgatta Bayer Zsolt és felháborodott (Morál és tudomány, Magyar Hírlap, 2015. július 14.). „Két vén bolsevik” – Bolgár György és Krausz Tamás – beszélgetett, „gyalázta penetráns stílusban” Hóman Bálintot, a Horthy-korszak kultuszminiszterét. Mondván, vitathatatlanul nagy történész volt, ám emberileg és erkölcsileg mégis alkalmatlan az akadémiai tagságra. Bayer elegánsan átugorja Hóman életútját: „legyen most elég egyetlen rövid mondat, egyetlen tény: nem volt háborús bűnös”. Ezt eddig is tudtuk, az idén márciusban a bíróság posztumusz rehabilitálta Hómant, akit 1946-ban a népbíróság azért ítélt háborús bűnösként börtönre, mert a parlament tagjaként megszavazta a Szovjetunió elleni hadüzenetet. A vita most nem arról folyik, hogy Hóman háborús bűnös volt-e, hanem arról: állítsanak-e neki szobrot Székesfehérváron, amelynek parlamenti képviselője volt, és, hogy az Akadémia visszafogadhat-e soraiba egy olyan tudós politikust, aki ösztökélte és megszavazta a zsidótörvényeket, és akiről kortársa Szegedy-Maszák Aladár azt írta: „Ő is egyike azoknak, akikről képtelen vagyok megérteni, hogyan falazhattak a deportálásoknak és egyéb embertelenségeknek”. Aki meghasadt lelkülettel néhány zsidót megmentett, miközben 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját 3 David Lidington, az Egyesült Királyság Európa-ügyi minisztere, Konrad Pawlik, Lengyelország külügyminiszter-helyettese
