Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 2. 11 Juncker megint helyretette Orbánt Ha Magyarország bevezetné a halálbüntetést, akkor az válóok lenne. Erről Jean-Claude Juncker beszélt a Süddeutsche Zeitungnak. Az Európai Bizottság elnöke szerint is csupán a "barátság jele", hogy Rigában diktátornak szólította Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök őrültségnek nevezte a menekült kvótát, ami Junker szerint azt mutatja, hogy Orbán "nem ismeri ki magát az ideggyógyászatban és a pszichológiában, de ezt nem is lehet mindenkitől elvárni". A migrációs nemzeti konzultáció az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint az emberek rosszabbik énjére játszott, ami viszont eddig nem jött be (Nszv) T UDOMÁNY – határon innen, határon túl Újra megszervezik a Kárpát-medencei népzenekutatók vajdasági találkozóját „Kilenc év kihagyás után pénteken ismét megszervezik a Kárpát-medencei népzenekutatók vajdasági találkozóját Zentán” - tájékoztatták a szervezők pénteken az MTI belgrádi tudósítóját (MTI) A tudósok meggyőzték Brüsszelt: nem csökken az ERC költségvetése A korábbi elképzelésekkel szemben nem csökkennek sem az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázataira, sem a Marie Skłodowska-Curie Actions ösztöndíjakra szánt összegek az EU-ban. A komoly tudománydiplomáciai sikerben nagy szerepe van annak a hat világhírű tudósnak, köztük Lovász Lászlónak, akik az alapkutatások fontossága mellett érveltek az Európai Bizottság vezetőinél. Öt Nobel-díjas – Sir Paul Nurse, Jules Hoffmann, Serge Haroche, Jean Tirole és Edvard Ingjald Moser –, valamint a matematikai Nobel-díjnak számító Wolf-díjjal kitüntetett Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról próbálta meggyőzni az Európai Bizottság vezetőit május 13-án Brüsszelben, hogy ne csökkenjen az alapkutatásokra fordított pénz az EU költségvetésében. Az Európai Bizottság elnöke által tavaly novemberben kezdeményezett Juncker-terv szerint az Európai Unió egy új pénzalap, a European Fund for Strategic Investments (EFSI) létrehozásával teremtené meg a lehetőségét a Bizottság 315 milliárd eurós beruházási programjának elindításához. Bár a gazdaság élénkítésének és az infrastruktúra fejlesztésének céljával az európai kutatói közösség is egyetért, az új alap tervét a kutatók részéről mégis nagy ellenállás fogadta, az EFSI-t ugyanis részben a Horizont 2020, vagyis az EU kutatási és innovációs keretprogram (FP) büdzséjéből kívánták feltölteni … (mta.hu) „A tudomány legyen mindenkié” – jubileumi emlékév a 150 éves MTA Székházban Másfél évszázada készült el a Magyar Tudományos Akadémia Székháza. Az évforduló alkalmából az MTA változatos, az év végéig tartó eseménysorozatot indított. A programokról rendhagyó sajtótájékoztatón tájékoztatta az újságírókat Barnabás Beáta főtitkárhelyettes. A résztvevők szakavatott kísérők kalauzolásával sétát tehettek az épületben, amelyen a tudomány palotájának történetével és a nagyközönség által elzárt részeivel is megismerkedhettek. „Méltóság, megközelíthetőség, világosság – e három elv szem előtt tartásával, egy azóta is példátlan nemzeti közadakozás eredményeként épült fel a Magyar Tudományos Akadémia Székháza" - mondta el Barnabás Beáta. Az MTA főtitkárhelyettese felhívta rá a figyelmet, hogy az 1865. december 11-én felavatott, impozáns épület központi elhelyezkedésével, nyitott, a fényt jól átengedő tereivel már átadásakor azt sugallta, hogy a tudomány legyen mindenkié. „Ez az MTA mának szóló üzenete is. A kor eszközeinek felhasználásával minél több embernek kell átadnunk és közérthetővé tennünk az akadémiai kutatóhálózatban elért eredményeket" – hangsúlyozta Barnabás Beáta. Erre nemcsak azért van szükség, hogy a valóban értékes tudás révén vissza lehessen szorítani az áltudományok térhódítását, hanem azért is, hogy a fiatalok
