Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C entralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 9. 14 teljes pályás letámadásba lendült az igazságszolgáltatás ellen. Tucatnyi olyan kezdeményezés született a törvényhozók részéről az elmúlt időszakban, amely jelentősen csorbítaná a nyomozó hatóságok hatáskörét, másrészt a politkusok többsége már gátat sem szab a kritikáinak, amikor bűnvádi eljárást vagy bírósági ítéletet kommentál …” Rostás Szabolcs (Krónika) Nem ilyen lóra szavaztunk „Az állam legelső intézménye a leghiteltelenebb is: a nagy korrupciós botrányok, a törvényenkívüliség és leplezetlen pökhendiség mellett a nyílt és szégyentelen önzés belterjes bűnszövetkezete lett. Hosszas halogatás után, az ülésszak vége felé mégiscsak nekilátott a parlament a választási törvények módosításának. Abban látszólag egyetértettek a pártok, hogy a jelenlegi – alig néhány éve kitalált – rendszer nem jó, meg is ijedtek kissé a tavalyi elnökválasztáson kitört népharagtól, de igen bemelegedtek a kivégzett diktátor palotájába, és nem nagyon akaródzik nekik mélyreható változásokat eszközölni. Többszöri államfői noszogatásra volt szükség, hogy egyáltalán foglalkozzanak a témával, noha már közel három éve tudjuk, hogy a legutóbbi »javítás« kolosszális melléfogás volt: így lett a hivatalosan húszmillió lakosú Romániának 588 fős parlamentje, nagyobb, mint az Amerikai Egyesült Államoknak, ahol a 321 milliós lakosság 535 törvényhozót tart el – és kér számon...” Demeter J. Ildikó (Háromszék) Hazanézve mondjuk „Márpedig autonómia mégis lesz, hacsak nem csap bele a ménkő ebbe a naprendszerbe, amelyben forgolódunk. A mai Románia nacionalista, diktatorikus politikusai úgy tekintenek az európai „naprendszerre”, mint amely a maga teljességében Románia körül forog mind jogilag, mind történelmében, mai történetében. Önbizalom kell ehhez, nem erő, a belső és külső törvények megvetése, mellőzése. Itt mindenki igyekszik kormányban és kormányközelben kijelenteni – sok mindennek feltétele ez –, hogy ebben az országban márpedig autonómia nem lesz …” Czegő Zoltán (Székely Hírmondó) Az újságíró valóban szabad „Függetlenül a híresztelésektől a valóság az, hogy nem minden számot a főszerkesztő szerkeszt és nem is ,,láttamoz”. Így én, hazaérkezve a könyvhétről, érdeklődéssel vettem a kezembe a Magyar Szó hétvégi számát, és örömmel olvastam fiatal kolléganőm, Tómó Margaréta cikkének címét (Az újságíró szabad), különösen, hogy teljes mértékben egyet is értek vele: az újságíró valóban szabad. Az írásba belemélyedve azonban felfigyeltem néhány olyan mondatára, amely döntéssé formálta bennem a hetek, hónapok óta érlelődő elhatározást: beszéljünk nyíltan azokról a kérdésekről, amelyek részben azóta, hogy a Magyar Nemzeti Tanács a Magyar Szó társalapítója lett, részben korábbról, a ’90-es évek óta, részben pedig az MNT által elfogadott médiastratégia óta feszítenek, foglalkoztatnak bennünket. Ehhez a döntésemhez nemcsak Tómó Margaréta kolléganőm cikkében fellelhető pontatlanság és néhány szakmailag kifogásolható megfogalmazás járult hozzá, hanem az a minap nyilvánosságra került adat is, amely a tíz legkedveltebb délvidéki magyar médiumról közölve adatokat, nemcsak azt állítja nyíltan, amit már a verebek is unnak csiripelni, hogy a Magyar Szó a VMSZ-hez, a Délhír az azóta megszűnt MRM-hez (ma már a Jobbikhoz) áll közel, de azt is nyíltan leírja – és ez újdonság –, hogy a Családi Kör ifj. dr. Korhecz Tamás szócsöve, a Második nyilvánosságot pedig a délvidéki magyar liberálisok üzemeltetik. Ebből számomra két dolog következett: ha igaz, amit a Magyar Szóról állítanak (és ezt bizony a médiastratégiában megfogalmazott elvárások igazolják), akkor az is igaz, amit a többiekről állítanak …” Varjú Márta (Magyar Szó) Nézzünk át a kerítésen! „Emberünk itt, Szerbiában nap mint nap elvan a mindennapos gondjával, bajával: vagy éppen munkát keres, vagy félti a meglevőt, a fizetése csökkenését próbálja valamivel kompenzálni (újra valamilyen feketemunka után áhítozik), illetve éppen az adó vagy a számlák kifizetésévek bajlódik, a gyerek tandíjára gyűjt, vagy idős szülei