Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 31. 15 összefüggéstelen, de mégis árulkodó részletei. Most az orosz elnök – akarva, akaratlan – engedett némi betekintést … (KISZO) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 AZ ÁLDOZAT MÉLTÓSÁGA „bennem rég halott / A szív: halottaimnak tartozom vele” (Szophoklész: Antigoné) 3 „Adorno, tudjuk, visszavonta-enyhítette sokat idézett tézisét, mely szerint Auschwitz után verset írni barbárság. Kertész Imre kijelentése, hogy Auschwitz után kizárólag Auschwitzról lehet verset írni, nem ellentéte az adornói maximának, inkább továbbgondolása. Egyik sem igaz – ha szó szerint vesszük. Lehetett, persze, a táborok után is verset írni, s nem csak a táborokról. Mégis mindkét tétel, radikálisan és provokatívan, ugyanarra a botrányra hívta fel a figyelmet: hogy Auschwitz után nem ugyanazt értjük kultúrán, civilizáción, mint előtte, hogy a holokauszt be nem gyógyuló sebet ütött az emberi tudaton. Nem a bestiális népirtás ténye, elvégre világunkban tömeggyilkosságok folytak és folynak, „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét”, ahogy Pilinszky fogalmazott. A sokkot egyfelől az okozta, hogy mindez a „művelt Európában történt”, többségében iskolázott elkövetők kesztyűbe bújtatott finom keze által (Mengele fehér kesztyűt viselt a rámpán, és Mozartot fütyörészett mosolyogva); másfelől a nagyipari jellege miatt: hogy komoly, szorgos szakemberek a modern tudomány eredményeit felhasználva grandiózus halálgyárakat építettek, amelyekben futószalagon, mechanikusan és szenvtelenül állítottak elő a beérkező emberanyagból – nőkből, idősekből, gyerekekből, csecsemőkből – port és hamut, szigorú napi norma szerint. A népirtásoknak áldozatai voltak, ám a náci megsemmisítő táborokban meggyilkolt millióktól az áldozat méltóságát is megtagadták: a halálgyár csúcsra járatott működésének puszta nyersanyagává váltak … A Saul fia egy elhatalmasodó rögeszme története, amely hősünket a film során végigkíséri. Nem a túlélés érdekli, nem a megszabadulás – amelyre a Sonderkommando készülődő lázadása ad halvány reményt –, kizárólag az, hogy rabbit kerítsen, és megadja a kisfiúnak a végtisztességet. Még az sem derül ki, valóban a saját fiáról van-e szó, de ez mindegy is. Feladatot talál magának: normális emberként viselkedni az abnormalitások évadján …” Báron György (ÉS) Trianon „Éppen kilencvenöt esztendeje: 1920. június 4-én a Versailles melletti Kis-Trianonpalotában Benárd Ágoston munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter (a magyar kormány megbízottaiként) aláírták a Magyarország és a Szövetséges és Társult Hatalmak (a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, Japán, Kína, valamint több kisebb állam, így Görögország, Portugália, Panama, Nicaragua, 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját 3 ha a cikket végig szeretné olvasni, a regisztrációt követően egy 508 forintos emeltdíjas SMS elküldésével néhány percen belül megteheti. A részletekről az előfizetési információk oldalán lehet olvasni, az SMS egy héten át hozzáférést biztosít a legfrissebb számhoz és a teljes archívumhoz.
