Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 20. 20 Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész ismertette azt a politikai és társadalmi környezetet, amelyben 1970 elején elkezdte működését a kiadó. A történész szerint 1968-ban vetődött fel először egy romániai kisebbségi kiadó megalapításának gondolata azon a találkozón, amelyen a romániai magyar és a német kisebbség elitje találkozott az akkori román kommunista vezetőséggel. Lőrincz D. József a Kriterion az egykori Securitate tükrében címmel tartott előadást. Az előadó MTI-nek elmondta: az eddig ismert dokumentumok szerint a Securitatét Domokos Géza esetében is szinte kizárólag a kisebbségpolitikához való viszonya érdekelte, a kommunizmusra vonatkozó kritikái egyáltalán. Ez így volt addig, amíg a titkosszolgálat tudomására jutott, hogy olyan rendszerellenes románokkal szolidarizál, mint Mircea Dinescu román költő. A kutató kiemelte, hogy Domokos Géza, felhasználva a funkciója adta lehetőségeket, olyan informális hálózatot szervezett a romániai magyar értelmiségiek körében, amely a titkosszolgálat figyelmét sem kerülte el. A Securitate úgy értelmezte, hogy ezt irredenta és nacionalista nézetek népszerűsítésére használja fel, és idővel a különböző rendezvények betiltásával, illetve a megfigyelés szigorításával próbálták korlátozni ebben a tevékenységében. A Securitate a kiadói tevékenységét is bírálta az idén kutatók birtokába került legújabb megfigyelési akták szerint. Szóvá tették, hogy igyekszik a két világháború közötti, a Securiatate által nacionalistának tartott magyar szerzők munkáit kiadni, akárcsak erdélyi magyar középkori írók munkáit. 1975-ben született róla az első megfigyelési jelentés, majd 1979-től szinte minden évben részletes elemzést készítettek róla. Ezekben egyebek mellett úgy jellemezték, hogy okos, ravasz, óvatos, konok, makacs ember volt, aki maximálisan kihasználta az intézményi adottságokat. Domokos Géza kényes témákat is felvetett tárgyalásain a kommunista párt vezetőivel - magyarázta Lőrincz D. József. Bartha Katalin Ágnes a Kriterion tevékenységéről tartott előadást. Az általa ismertetett adatok szerint a rendszerváltozás előtt kilenc nyelven adott ki könyveket, a többségét magyarul. A kiadónál 1987 könyv magyarul, 623 németül, 206 szerbül, 154 ukránul, 151 románul, 53 jiddisül, 27 szlovákul jelent meg. H. Szabó Gyula, a Kriterion jelenlegi igazgatója az MTI-nek elmondta: Domokos Géza nagyszerű, nyílt, tiszta ember volt, jó emberismerő. Belülről próbálta javítani a rendszert, nem volt pártfunkciója, hiszen nem érdekelte a hatalom, és felmérte, hogy a kiadóvezetői pozícióból tehet a legtöbbet a romániai magyarságért. A Kriterion egyik titka volt az önállósága, de az is nagyon előnyös volt, hogy Bukarestben működött - magyarázta. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb könyvek 1977 és 1983 között jelentek meg. A Kriterion közepes méretű kiadó volt az akkori romániai kiadók között. Hozzátette: a hatalom szemében a fontosságát az határozta meg, hogy német valutát szerzett a német nyelvű könyvekkel, ami a román állam számára fontos volt. A ma Kolozsváron működő Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó, és pár fős szerkesztőséget működtet. vissza A KMKSZ elítéli mozgósítási feketelisták közzétételét Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2015. május 19., kedd (MTI) – A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nyilatkozatban ítélte el és a helyi lakosság elleni provokációként értékelte, hogy ismeretlenek aláírás nélküli szórólapokat helyeztek ki a Beregszászi járás egyes magyar településein azoknak a személyeknek a névsorával és elérhetőségével, akik nem vették át katonai behívójukat. Az MTI-hez kedden eljuttatott nyilatkozat szerint a KMKSZ megdöbbenéssel értesült arról, hogy ismeretlenek aláírás nélküli szórólapokat helyeztek ki a Beregszászi járás egyes magyar településein, melyeken listába szedték azon személyek nevét és elérhetőségét, akik nem vették át behívójukat. „Szövetségünk mélységesen elítéli az akciót és a helyi lakosság ellen irányuló provokatív cselekedetként értékeli, továbbá határozottan kiáll az ukrán törvények és az alkotmány által garantált alapvető szabadságjogok és a személyes adatok védelmének betartása mellett” – áll a közleményben. A dokumentum szerint a magyar szervezet értetlenül áll az előtt, hogy ilyen bizalmas információk miként kerülhettek illetéktelenek kezébe. Mivel a névsor valóságtartalmáról nincsenek hivatalos információk, és a személyes adatokkal történő visszaélést a törvény szigorúan bünteti, a KMKSZ az ügy kapcsán ismeretlen tettesek ellen feljelentést tesz. Az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap keddi száma a kérdés kapcsán azt írta, hogy a hét végén a beregszászi járási Makkosjánosiban és Mezőgecsében feketelistákat függesztettek ki, amelyek a mozgósítás alól kibújt hadköteles helyi lakosok nevét, lakcímét és születési évét tartalmazzák. A szórólapokon olvasható ukrán nyelvű toborzó szöveg arra szólítja fel a hadköteles férfiakat, hogy ne bujkáljanak és legyenek hű ukrán hazafiak, tegyenek eleget állampolgári kötelezettségüknek. A kiragasztott listán nem szerepelt az összeállító szerv neve, hivatalos pecsét és aláírás – olvasható a cikkben. Az újság
