Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 10. 21 Nemzeti Párt elsöpörte ellenfeleit Skóciában, mindenki más pedig komoly vereséget szenvedett. Mit jelent ez az ország és Európa szempontjából? A legfontosabb szempont, legalábbis innen nézve, hogy a régi-új kormányfő, David Cameron a „puha” euroszkeptikus mozgalom egyik vezetője. Azokról az erőkről van szó, amelyek nem vulgárisan és egyértelműen utasítják el az európai integrációt (mint egyes szélsőjobbos pártok), hanem árnyaltabb, de öszszességében egyértelműen integrációellenes nézeteket vallanak. Cameron máris bejelentette: legkésőbb 2017-ig az Egyesült Királyságban népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról. Bár nem hinném, hogy a konzervatívok el akarnák hagyni az uniót, de valamiféleképpen gyengíteni kívánják az ország kötődését Brüsszelhez, és fékeket akarnak beépíteni az uniós jogkörök lépésről lépésre történő szélesítése ellen. A Konzervatív Párt sikeréhez a mai brit viszonyok mellett már abszurdnak tűnő többségi választási rendszeren kívül az is hozzájárult, hogy képes volt felfalni a tőle eggyel jobbra és eggyel balra álló tábor egy részét. Balra a liberális demokraták, az eddigi kormány junior koalíciós partnerei szinte mindent elveszítettek (elnökük lemondott), jobbra pedig a „keményen” euroszkeptikus UKIP könyvelt el egy komoly zakót – hiába szerezte meg a szavazatok több, mint tíz százalékát, ebből egyetlen mandátumra futotta. Bár ezt a mandátumot épp a párt karizmatikus vezetője, Nigel Farage szerezte, ő is lemondott (aztán ősszel újra indulhat a pártelnöki posztért). A UKIP vereségében a konzervatívok részleges jobbra nyitása is szerepet játszott: a más országokból is ismert érv szerint hasznosabb, ha a konzervatív közép pártjai utat találnak a jobbszélhez, és megpróbálják képviselni az ilyen irányultságú szavazók igényeit, mintha egy erős néptribunus emelkedne fel az üresen hagyott térben. A dolog veszélye persze az „amit eszel, azzá leszel” elv, a jobbra nyitó pártok agendája megváltozik, és belekerülhetnek olyan dolgok, mint a fent említett népszavazás …” Ravasz Ábel (Új Szó) A nyolcadik gumicsont: a halál „Aki nem tudja, tanítja, ha pedig azt sem tudja, akkor „tematizálja a közbeszédet” valami teljesen mással. Nem először és nem utoljára tart népe számára foglalkoztató terápiát az a budapesti kormányzat, amely szemünk láttára csúszik szét kisstílű akarnokok laza, korrupt érdekszövetségévé, és amely szisztematikusan teremti meg azt a Magyarországot, amely elől százezerszámra menekül el, aki tud. A gazdasági inkompetencia és a kommunikációs káosz leküzdésének bevált, biztos eszköze a gumicsont, valamilyen aktuális elmebaj „tematizálása”, hogy addig se arról beszéljünk, amiről kell. Az elmúlt napokban a „bevándorló terroristákról” szóló össznépi konzultáció mellé zárkózott fel a halálbüntetés. Amit maga a miniszterelnök sem akar – már ha Európával beszél telefonon. Két nappal azután, hogy Pécsett közölte, „a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani, és tudatni kell, hogy semmitől sem riadunk vissza”, Orbán Viktor már arról biztosította Martin Schulzot, az Európai Parlament elnökét, hogy „Magyarországon egy vita folyik a halálbüntetésről”, de ő „nem akarja bevezetni.” Hálánk örök. Ez azért is megnyugtató, mert nem is tehetné, EUtagként ugye Magyarországra is vonatkozik az EU Alapjogi Chartája és az Európai Emberi Jogi Egyezmény, de nem ez számít, hanem hogy ő akarná, drága jobbikos szavazók, de a fránya EU miatt nem lehet …” Seres László (Új Szó) C C i i k k k k e e k k Kovács Árpád: a következő évekre is biztosítottak a határon túli támogatások forrásai Kecskemét, 2015. május 8., péntek (MTI) - A költségvetés határon túli támogatásokra fordítható forrásai Magyarország gazdasági stabilitásának és a javuló mutatóknak köszönhetően a következő években is rendelkezésre állnak - jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a helyi
