Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 5. 18 Annak a világ- és Nyugat-Európa-szerte tapasztalt bevándorlás- és másságellenesség, a jóléti sovinizmus modernkori megnyilvánulásának a magyarországi formája, amely a gazdasági válság kirobbanása óta fenekestől kezdi felborítani a hosszú évtizedeken át rögzült európai politikai viszonyokat és közhangulatot egyaránt. Az erdélyi magyar sajtóban olvastam olyan megközelítést, miszerint ez az eredmény »majdhogynem sokkoló és érthetetlen«, de többek között a kérdőív manipulatív voltának is betudható, annak, hogy a kérdésben eleve „erdélyi bevándorlóra” kérdeznek rá, valamint annak is, hogy Magyarországon »bizonyos (nemcsak szélsőjobbos és balos) körökben egyre nagyobb teret hódít a Fidesz-ellenesség, ha pedig gyűlölök valakit, akkor azt is utálom, akit ő szeret: ez esetben a határon túli magyarokat, akikhez egyébként sokan a kétharmad megnyerését társítják«, és benne van a magyarországi Fidesz-ellenes sajtó uszítása is. Bizonyára mindebből bele lehet magyarázni dolgokat, de a valóság azért ennél sokkal árnyaltabb. És ezt annak a tizennégy éves tapasztalatnak a birtokában is állítom, amelyet erdélyi magyarként családostól Magyarországon élve szereztem …” Gál Mária (Maszol.ro) Erdélyről, de kinek, minek s hogyan? Megkésett reflexiók György Péter Állatkert Kolozsváron - Képzelt Erdély című könyvéhez „Nem szívesen tételezem fel György Péterről, hogy a nemzeti összetartozás felemelő élményét nem ismeri, nem élte át az elmúlt évtizedekben, de az esszék azt a látszatot keltik, mintha a nemzeti összetartozás valóságos élményének rendszerváltozás körüli, utáni felerősödésével, egyéni és közösségi, spontán és szervezett szép példáival, józan nemzeti öntudattal és reális Erdély-képpel nem is találkozott volna, csak a könyvében emlegetett otrombaságokkal. Ez az egész gondolati konstrukció, ez az egész riasztó építmény igen ingatag, mert számos eleme könnyen kihúzható és számos megfogalmazása nemcsak vitatható, megkérdőjelezhető, de egymással is ellentmondásokba kerülő, többek között a nyilvánvaló túlzások miatt (csak a már idézettek: »uralkodóvá válását«, »százezrek, majd milliók számára érvényes«, »teljes amnéziával jár együtt«). György Péter létező, de talán mégsem teljes körű és mindenre, mindenkire kiterjedő jelenségeket fokozatosan, talán önmaga számára sem észrevehetően, szétterít, túldimenzionál (nyilván a konstrukciója megépítése érdekében), már-már mitizál (a mítoszrombolás szellemében). Könyve kezdetén például még a radikális jobboldali ideológia törekvéseiről beszél, de mindjárt az előszóból kiderül, az utolsó fejezetek pedig szinte másról sem szólnak, hogy a »képzelt Erdély« jelenség együttese végeredményben az éppen regnáló kormányzati politika eredménye (miközben korábbi szövegeiben számtalan, évtizedekkel korábbi példákat, adalékokat említett, amelyekből az legalább annyira építkezhetett). Előbb azt írja, hogy a 2010-es Nemzeti Összetartozásról szóló »törvény létrehozóinak szándéka szerint, a mai magyar társadalom egységes és historikus nemzeti traumaközösségként létezik« (355.), de a kötet végére érve már e traumaközösség részének tekinti magát (is), sőt a mai magyarokat általában. Értem én, hogy a kétharmados többséggel hatalomra került kormányzat nemzetpolitikájának és emlékezetpolitikájának kritikusaként fogalmazza mindezt, de mi a bizonyíték arra, hogy a törvény létrehozóinak valóban ez volt a szándéka, vagy arra, hogy mi, magyarok, mindannyian annak a virtuális traumaközösségnek a tagjai lennénk, amelynek a lezárásáért hadakozik? …” Elek Tibor (Helikon) Lesz még… „Hiába morfondírozom, nem tudom eldönteni, hogy a Kárpátalján élő magyarság hányadik stációnál jár a bűnhődés útján, már ami az elmúlt évszázadot illeti. Az optimista én azt súgja, egyszer ez a keresztút is véget ér, a pesszimista ellenben oldalba szúr: odafent talán még el sem kezdték számlálni az állomásokat…” Tóth Viktor (KISZO)
