Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-30
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 30. 16 minden magyar ért, nosza, hadd mondjon véleményt! Erről az egész szörnyűségről 2004 december 5-ike jut eszembe. Igaz, az egy népszavazás volt. Arról szólt akarjuk-e egyszerűsítve honosítani a határon túli magyarjainkat? Világ szégyenére nem akartuk. Jól tudta ezt a kezdeményező, a Magyarok Világszövetségének rossz emlékű elnöke. Erdélyi származék lévén tudnia kellett azt is, hogy ezzel a kezdeményezéssel, az MSZP és az SZDSZ ellen-kampányával a környező, magyarok által is lakott országok kormányai és nacionalistái malmára hajtja a vizet. A világ értelmesebb fele szánakozva mosolygott rajtunk. Nemzetünk önkezével ejtett teljesen felesleges, máig alig gyógyuló durva sebet saját testén …” Herényi Károly (Nszv) Szájon vágták a váradi magyarokat „Amitől féltek, bekövetkezett. Az őshonos lakosság köz-és érdekképviseletét negyedszázada kisajátító RMDSZ féltucatnyi önkormányzati képviselője nem volt képes megakadályozni azt a tanácsi döntést, amely egyszerre alázza meg és jelentékteleníti el Nagyvárad magyarságát. A várost kelet-nyugat irányban kettészelő SebesKörösön jelenleg hat közúti, két vasúti és két gyaloghíd vezet át, amelyeknek soha nem volt hivatalos román nevük. Most, az impériumváltás után szinte száz évvel, most jutott eszébe a román főhatalomnak, hogy a „hagymakupolás honfoglalás” szerves aktusaként tanácsi határozatba foglalja a hídneveket. A hatalmi arrogancia és arcátlanság abban csúcsosodott ki, hogy a szocializmus idején szisztematikus betelepítésekkel román többségűvé vált, kétszázezressé duzzasztott városnak a magyar múltját úgy képesek mellőzni vagy lefitymálni, hogy nemcsak a történelmet írják át, de arról is gondoskodnak, hogy a román nemzetiségű városlakók ne is szerezzenek tudomást a valóságról. Ebben a sajtó nagymértékben cinkos, mivel elhallgat, manipulál, hazudik vagy csupán csak szakmailag felkészületlen …” Újlaki Tivadar (itthon.ma) Az ukrán nyelv védelmében „Vagy másfél hete jelent meg néhány ukrán hírportálon, hogy a Newsweek cikket szentelt a ukrán nyelv védelmének Ukrajnában(!). Az amerikai hetilap egy bizonyos Roman Matiszt, az Így is megértik! nonprofit szervezet megalapítójának erőfeszítéseit említi, akinek küzdelme — a lap szerint — része annak a sokfrontú harcnak, melyet Kijev vív Moszkva ellen. Az ukrán konfliktus folytatódik, és folytatódik a harc a nemzeti nyelvért. A nagyvárosok általában kétnyelvűek (kivéve a dél-keleti régiót, ahol az orosz dominál), a falvak lakosságának meghatározó többsége ukránul beszél — állapítja meg a Newsweek, eléggé leegyszerűsítve a nyelvhasználat Ukrajnában kialakult gyakorlatát. Egyébként az említett nyelvvédő szervezet vezetőjének mentalitásáról, arról, milyen elvi, filozófiai alapokon állva kívánja megvédeni az ukrán nyelvet, sokat elárul az, amit a korrespondent.net kiemel Matisz — az amerikai közvéleménynek szánt — mondandójából: „Engem nem érdekel az, hogy ön milyen nyelven beszél otthon, melyik nyelv használata kényelmesebb önnek. Lehetséges, hogy valaki jól tud szuahéliul, s ezen a nyelven szándékozik beszélni. Ez az ő választása. A kérdés lényege a nemzet biztonsága és a nemzeti identitás” …” Csabay Attila (TiszaNews) Nem épül az R2-es - halasztás vagy arculcsapás? „A kormány 2011-ben elfogadott közútfejlesztési terve 2020-ig határozta meg az R2-es déli gyorsforgalmi út Gombaszög és Méhész közötti szakasza építésének kezdetét, amely megkerüli a gyakori veszélyes balesetetek nyomát viselő szoroskői szerpentineket. Az eredeti ütemterv alapján az útszakasz tervezési fázisa már mögöttünk van, a tervdokumentáció egy része elkészült. A megvalósítást most mégis jelentősen elhalasztották. Vajon hol és miért történt a hiba? …” Farkas Iván (Felvidék.ma) Kis sikerek „Jól taktikázva és közösen kiállva, nem egyetlen pártszékházból kézivezérelt álegységbe tömörülve, hanem a nézőpontok és a megközelítések pluralizmusát megőrző szervezeti sokszínűség megtartásával, de a közös célokban megegyezve és azokért helyi és országis szinten is öszszefogva, a jogköveteléseket bel- és külföldön folyamatosan hangoztatva
