Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-29
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 29. 15 elrománosítás ellen! Hogy nem román, hanem magyar család vagyunk. És tökéletesen igazunk lenne …” Székedi Ferenc (Maszol.ro) Kis hazák, gyermekek nyelve Ilma Rakusa Svájcban élő, németül író szerző, akinek apja szlovén, anyja magyar származású. Rengeteg tenger című kötete 2011-ben jelent meg a Magvető kiadónál, fordítója Kurdi Imre. Ilma Rakusa április végén a Látó folyóirat vendége volt Marosvásárhelyen. Láng Zsolttal anyanyelvén, magyarul beszélgetett, miután kötetéből németül és magyarul is felolvasott. Alább a beszélgetés szerkesztett, rövidített változatát közöljük „…Német nyelvű író vagyok, nem német, anyám magyar, apám szlovén. Ez a sors. Milyen identitásom van? Fogalmam sincs. Ez egy mozaik? Ez a kérdés engem nem foglalkoztat. Svájcban nem teszik fel ezeket a kérdéseket. Ezt Magyarországon feszegetik …” (Erdélyi Riport) Megosztva „Félreértés ne essék: mi is örülünk annak, ha a görög, ruandai, kolumbiai és thaiföldi diákok jól érzik magukat Kolozsváron. Ám rendkívül bosszantó, ha még a multikulturalitást hirdetők is megengedhetik maguknak, hogy nem megkerülhetetlen városalkotó tényezőként kezelnek minket, hanem amolyan kényszerből ide-oda telepítendő töltelékanyagként. Tény, hogy az ifjúsági főváros hivatalos honlapja gazdag magyar nyelvű tartalommal büszkélkedik, az azonban újfent elfogadhatatlan, ami a projekt keretében egy hónapja létrehozott Clujmulticultural.ro oldalon látható. A honlapon nemhogy egy szó sincs magyarul, de sem a helyi közösségek (románok és romák), sem pedig az etnikai sokszínűség (moldovaiak, görögök, kenyaiak, burundiak) menüpont alá nem »fértünk be« …” Páva Adorján (Krónika) Helyzetkép „Úgy látszik, Marosvásárhelyen semmiféle probléma nincs, az egyetlen, kizárólagos és legfontosabb az, hogy ne kerüljenek ki kétnyelvű utcanévtáblák. A táblaháborúba teljes mellbedobással kapcsolódott be a helyi és központi sajtó egy része, amely előszeretettel emlegeti az 1990. márciusi véres marosvásárhelyi eseményeket, sugallva vagy nyíltan állítva, hogy az RMDSZ és a többi magyar párt újabb fekete márciust akar kiprovokálni. »Természetesen« nem maradhatott ki a »tiltakozók« kórusából a 90-es évek elején félelmetesen aktív, azóta levitézlett „Román Tűzhely”, a Vatra Românească sem, amely három »kulturálishazafias« szervezet nevében tiltakozik a kétnyelvű feliratok ellen, illetve a három magyar párt közös »magyar polgármesterjelöltjének« kijelentései ellen – akinek a személyét a vásárhelyi magyarok ugyan még nem ismerik, hiszen az a május 31-i előválasztásokon dől el, viszont a VR tudja(!) – , aki újjá akarja éleszteni »a ’90 márciusi soviniszta-szeparatista szellemet«. Kijelentik: támogatják a helyi rendőrség vezetőjét és a többi hatóságot, amely »a jogállam védelmében lép fel«, és fenntartják maguknak a jogot, hogy »tiltakozó ellenrendezvényeket szervezzenek«. Egyúttal kijelentik, hogy »Vásárhelyen románok is vannak, és nem tűrnek el semmiféle törvénytelen privilégiumot« …” Mózes Edith (Népújság) Elűzetés „Mivel a román lakosság mesterséges felduzzasztását célzó betelepítési politika napjainkban nyíltan nem folytatható, a stratégia megváltozott, ma már a cél az, hogy a magyarok önszántukból hagyják el Marosvásárhelyt. Miközben 1966-ban Marosvásárhely lakosságának 70 százaléka magyar volt, a közösség számaránya 1992-re 51, napjainkra pedig 44 százalékra apadt. Ezt a célt szolgálta a fekete március kiprovokálása is, amelyről 25 év távlatából tudjuk, a hatalma átmentésén igyekvő titkosszolgálat és a bukaresti posztkommunisták koprodukciója volt, és amelynek főszereplői adott pillanatban a Zsil-völgyi bányászok Marosvásárhelyre vezénylését fontolgatták. Mivel a román lakosság mesterséges felduzzasztását célzó betelepítési politika napjainkban nyíltan nem folytatható, a stratégia megváltozott, ma már a cél az, hogy a magyarok önszántukból hagyják el a várost. A
