Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-25
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6 164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 26. 16 Brüsszeli jegyzet - A meghallgatásokról kicsit másképpen „A napokban került sor Brüsszelben, az Európa Parlamentben az őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló EPPs(Európai Néppárt) nyilvános meghallgatásra, erről az elektronikus és írott sajtó, valamint a szociális hálók egyaránt részletesen tudósítottak, így ennek tartalmával nem kívánok foglalkozni. De kikívánkozik belőlem egynéhány gondolat ezzel kapcsolatban, hadd osszam meg olvasóimmal. Elsősorban konstatálom, mily nehéz levetni a szokásos szóhasználatot: „kisebbség" (tudom, ennek jogi háttere is van, hiszen a nemzetközi dokumentumokban ezt a terminus technicust használják). Már hosszú ideje próbálunk megszabadulni a kicsit pejoratív „kisebbség" elnevezéstől, s helyettesíteni a sokkal találóbb „nemzeti közösség" kifejezéssel, de ennek átvétele szélesebb körben nehéznek bizonyul. (Talán érdekes megjegyezni ezzel kapcsolatban a FUEV-FUEN kettősséget is – e szervezet elnöke előadóként részt vett a meghallgatáson -, hiszen a német elnevezés a „Volksgruppe" [népcsoport] kifejezést használja, míg az angol rövidítésben a „nationalities" [nemzetiségek] jelenik meg.) Örömmel nyugtázzuk azonban, hogy az MKP immár közösséget jelöl! …” Flórián László (Felvidék.ma) Nemzet és nemzetiség „2015-ben is állandó témának számít az anyaország nemzetének és az adott ország kisebbségeinek viszonya. Több évtizedes ellentétek értékelésénél mindkét fél szempontjait meg kell közelíteni. Tisztában vagyunk a felvidéki magyar sors minden ajándékával és minden keserűségével. Általában „innen", vagyis a mi perspektívánkból közelítjük a kérdést, itt az ideje a „másik oldalról" is körbe járni az eseményeket. Ezzel a lépéssel lehetőleg közelebb kerülünk ahhoz, hogy az államalkotó nemzet és a kisebbség sokszor ellentétes megnyilvánulásai, politikai lépései szabad értelmezési keretben, lehetőleg ész érvek mentén legyenek megvitatva. Mindezekre legalkalmasabb a soknemzetiségű dualista magyar kor (1867-1918). A dualizmus korának, annak is különösen utolsó harmadában, a magyar nemzetiségi politika elhibázott döntéseken és rendelkezéseken alapult. 1868. évi XLIV. törvény nem egészült ki végrehajtási rendeletekkel, s a hétköznapi gyakorlatban a nyelvi jogok az állami szférában (pl. az állami oktatásügy, vasút, kereskedelem stb.) egyre ritkábban érvényesültek, ami különösen a szlovákok által lakott felső-magyarországi megyékben, városokban vált általános jelenséggé. Gyakran korlátozták őket az egyébként minden állampolgárt megillető politikai és kulturális jogaikban. A korszak kultúrpolitikájának „eredményeképpen" bezárták a Matica slovenskát, a századfordulót követően pedig ratifikálták a „Lex Apponyi" néven ismertté vált népoktatási törvényeket. Egyre inkább érvényesült a nemzeti elv, miszerint Magyarországon egyetlen politikai nemzet létezik ez a magyar nemzet, nincsen kulturális, gazdasági értelemben vett más nemzet – tehát mindenki a magyar nemzet része …” Sakáč Roland (Felvidék.ma) A lex RMDSZ nem is hülyeség „És nem csak azért, mert biztosítaná, hogy mindig üljön magyar képviselő a román parlamentben. A szövetség alternatív választási küszöbre vonatkozó javaslatának nem várt mellékhatásai lehetnek. Miután véget ért az RMDSZ tisztújító kongresszusa, a szövetség máris megejtené a sokat hangoztatott újratervezést, de nem saját útvonalát tervezné újra, hanem a választási törvényt. Abból, ami az RMDSZ-küldöttség és a Klaus Johannis államelnök közötti, a választási reformmal kapcsolatos megbeszélésről nyilvánosságra került, az derül ki, hogy a Kelemen Hunor vezette alakulat büszkén vállalja:
