Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 21. 14 erőszakos elszlovákosításához, és azt is tudja, hogy az „ősszlovák” Morva Birodalom csak egy mítosz; de sok időbe telik majd, mire – legyőzve az aktuálpolitikai megfontolásokat – a friss szél a történelemkönyveket is kiszellőzteti. Cikkünk apropóját az adta, hogy a pozsonyi vármúzeumban – sok más furcsaság mellett – az egyik vitrinben egy jellegzetes magyar nemesi mente alatt láttuk díszelegni a szlovák és angol nyelvű táblácskán, hogy „férfikabát, 19. század, származási hely: Közép-Szlovákia” … Megkerestük hát Demmel József szlovakista történészt, Szarka Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársát és Ábrahám Barnát, aki – szintén az MTA Történettudományi Intézetén belül – jelenleg a világháborús centenárium kapcsán végez kutatásokat. Az ő segítségükkel szerettük volna tisztázni, hogyan kerülhetett a táblára a 18. században országként hírből sem ismert Szlovákia, illetve ennek kapcsán rákérdeztünk arra is, hogyan kaptak szlovák nevet például középkori vagy reformkori nagyjaink. Hogyan lett például Ľudovít Košut Kossuth Lajosból … (MNO) Érvek a bölcsészoktatás mellett Amerikában általánosan elfogadott nézet, hogy a humán tárgyak oktatása és a bölcsészképzés afféle luxus, ami nem viszi előbbre az országot. A versenyképességen a reáltárgyak tanítása és a műszaki oktatás javíthat. Tévedés. „ Amerikában egyetlen ügyben van egyetértés a pártok között, de azért is kár ” – írja kesernyés túlzással Fareed Zakaria , a Washington Post sztárszerz ő je. Az Egyesült Államokban szinte teljes az egyetértés akörül, hogy a humán tárgyak rovására er ő síteni kell a természettudományok és a matematika oktatását. Maga a nagyon pr ogresszívnak számító Obama elnök is óvott attól, hogy valaki például m ű vészettörténetre adja a fejét az egyetemen. Republikánus törvényhozók között pedig olyan is akad, aki megvonná az állami támogatást az efféle szakoktól. Az egyik floridai szenátor úgy t ette fel a kérdést, hogy vajon Floridának lényegbevágó érdeke f ű z ő dike hozzá, hogy több antropológust képeztessen. De amelyik törvényhozó nem megy el idáig, az is többnyire úgy látja, hogy a világszerte dúló technikai versenyben Amerika csak akkor állhatj a meg a helyét, ha több természettudományt oktat, azt pedig csakis a humán tudományok rovására teheti meg. Persze, hogy szükség van a természettudományos tudásra. De végül is jó futócip ő t akárki képes gyártani, csak éppen nem tudja háromszáz dollárért adni párját, ha nem lesz képes olyanra tervezni, amilyen a célközönség képzeletét megragadja, s ha nem tud hozz á legendát teremteni. Ez pedig humán tudás függvénye … (Metazin) CSANDA GÁBOR: Mindig az akarok lenni, amit szerkesztek [Videó] A Fórum Kisebbségkutató Intézet a kezdetektől nagy hangsúlyt fektet a tudományos eredményei megjelentetésére. Eddig több mint 160 publikációja jelent meg. 1999-től kiadója az első magyar nyelven negyedévente megjelenő folyóiratnak Szlovákiában, a Fórum Társadalomtudományi Szemlének. Csanda Gábor a Kiadói Részleg igazgatója: tervez, szervez, szerkeszt és kivitelez (foruminst.sk) V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Az igazság mérlegén „A Mazsihisz elnöke, Heisler András a Népszabadság április 8-i számában a holokauszt-emlékév mérlegét igyekszik megvonni. Ennek ürügyén sok dologról ír, leginkább magáról és vélt sikereiről. Vajon mi köze van az Auschwitzba hurcolt százezreknek, ahhoz, hogy milyen konfliktust generáltak a kormány hibás döntései és a zsidó közösség, elsősorban a Mazsihisz elhamarkodott és túlzó válaszai? Vajon mi köze van ahhoz az 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját
