Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-16
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 16. 13 katolikus és protestáns csupán erős túlzással tekinthető vallásában szabadnak. De említhetnénk a Közel-Keletet is, amelyre Szijjártó Péter szintén hivatkozott: Orbán nyilván Szaúd-Arábiában is síkraszállt az olyan keresztény értékek mellett, mint a vallásszabadság vagy a nők egyenlősége …” Horváth Gábor (Nsz) „ Félelem és gy ű lölet Magyarországon ” A The Wall Street Journal cím ű amerikai újság honlapján számolt be arról, hogy Magyarország a parlament keddi határozata értelmében Irakba küld legfeljebb 150 katonát az Iszlám Állam (IS) nev ű dzsihadista szervezet elleni nemzetközi küzdelem támogatására. A lap egy másik cikkében a Jobbik er ő södésével foglalkozott. A lap elektronikus változatában idézte Németh Zsoltot , a parlament külügyi bizottságának elnökét, aki szerint Magyarországnak „ erkölcsi kötelessége ” reagálni a „ barbár terrorizmusra ”, és Szijjártó Péter külügyminisztert is, aki azt hangsúlyozta, hogy „ Európában realitássá vált az értékeink, civilizáci ónk elleni könyörtelen támadás ” és a terrorizmus felemelkedése. „ Magyarország a 17. ország, amely csatlakozik az Egyesült Államok vezette katonai koalícióhoz ” – jegyezte meg az újság. Félelem és gyűlölet Magyarországon címmel a Jobbik további erősödéséről is írást közölt a The Wall Street Journal. A lap szerint a magyarországi szélsőségesség fokozódása az egyik legriasztóbb politikai fejlemény Európában. A jelenség legutóbbi megnyilvánulása, hogy vasárnap a tapolcai időközi választáson a szélsőjobboldali Jobbik jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. Az újság kitért a tavalyi választásokra, amelyeken a nyíltan antiszemita Jobbik a voksok 20 százalékát nyerte el, s a lap arra is rámutatott, hogy a párt Vlagyimir Putyin orosz elnök és az iráni rezsim egyik leghangosabb éltetője (Nsz) Mi legyen, ha? „Vasárnap óta (még inkább, mint eddig) azzal kell számolni, hogy a legközelebbi választások után három hasonló nagyságrendű tömbből áll majd az Országgyűlés, és csak akkor lehet kormánya az országnak, ha közülük kettő koalíciót alkot. Lehet reménykedni abban, hogy nem így lesz, de kötelező felkészülni a legvalószínűbb lehetőségre, miszerint így lesz. Vannak kérdések, amelyekre készen kell állnia az átgondolt és kidolgozott válasznak, mire az élet fölteheti őket, mert az átgondolatlan rögtönzés jóra nem vezet. A választók igen jelentős része nem gondolkodik rendszerekben, azoknak viszont kell, akik az országot eredményesen akarják kormányozni, avagy a kormányzókat megszólalásaikkal ennek érdekében kívánják befolyásolni. A nagy, stratégiai kérdések és a rájuk adható válaszok ugyanis de facto rendszerszerűen összefüggenek akkor is, ha erről nem mindenki, sőt a többség nem vesz tudomást …” Révész Sándor (Nsz) Ki kelle adnia Magyarországnak Markó Attilát ? „Újabb fejlemény Markó-ügyben: Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter szerint nincs akadálya annak, hogy a mandátumáról lemondott, ügyvédje szerint Magyarországon letelepedett ex-képviselőt visszahozzák Romániába, hiszen letartóztatása elrendelése esetén európai elfogatóparancsot adhatnak ki ellene. Markó Attila hétvégén azt nyilatkozta a Kossuth Rádiónak, hogy Magyarország nem fogja ő t kiadni. Kérdés, vane erre jogi lehet ő ség … ” TasnádiSáhy Péter (Erdélyi Riport) Újratervezés: tovább, egyenesen! „Érdemes megidézni az elsőt. 1990 szeszélyes tavaszán Nagyváradon – ahogyan az akkori krónikás feljegyezte – Európa legnagyobb kisebbségének, az erdélyi magyarságnak okos kompromisszumkészsége, józan egymásrafigyelése, élni akarása nyert kifejezést. Megtörtént, ami négy hónappal korábban, a diktatúra szorításában még elképzelhetetlen, mi több, reménytelen volt: az önösszeszedés. Ott voltam a teremben, s lejegyeztem Domokos Géza alapító elnök szavait: „Engem nem az a demokrácia aggaszt, amelynek mi itt a tanúi vagyunk, a javaslatok, ellenjavaslatok, áthidaló javaslatok nagy száma. Ezt csak üdvözölni lehet. Inkább attól félek, hogy a diktatúrából kikerülve, a demokrácia mezejére érve, nehogy megfeledkezzünk a lényegről. Arról, hogy miért vagyunk itt...” Azóta is
