Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. április - Civitas Europica Centralis
2015-04-13
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. ÁPRILIS 13. 3 időnként teljesen háttérbe szorítják az olyan, a magyarok által tett fantasztikus dolgokat, mint például az 1956-os forradalom. „Az Élet menetének megrendezése azért is szükséges, mert az utóbbi időben az antiszemitizmus erősödését tapasztalják az egész világon” - tette hozzá WJC vezetője (Nsz) Óriási tömeg vonult az Élet menetén „Ebben az évben is hatalmas, becsülhetően több tízezres tömeg vett részt a vészkorszak áldozataira emlékező Élet menetén. A gyülekező a Dohány utcai zsinagóga környékén volt. Semlegesnek maradni kevés” – mondta felszólalásában Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester. A menet a sófár hangjaira innen indult a Városligethez. „A mai menet egy nagy, hangos kiáltás, egy figyelmeztetés: tennünk kell azért, és ez a rendezvény mottója is, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé!” – hangsúlyozta beszédében Bandi László, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi tagja. Az Élet menete a gyász és az emlékezés kötelessége mellett azt hivatott hirdetni, hogy soha többé nem engedhetjük meg a népirtást, a rasszizmust, a terrort, a megkülönböztetés bármilyen ördögi, gyilkos változatát (Nsz) Gyűlöletből nem épül ország „Faji alapú gyűlölködésből csak rossz válaszok vezethetők le” – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vasárnap, a holokausztemléknap alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeum előtt rendezett megemlékezésen. Hangsúlyozta, hogy a holokausztmegemlékezéseknek azt a – földi hatalommal szemben a lelkiismeret szabadság követésére indító – belső szabadságot kell erősíteniük, amely azt tanítja, hogy az emberiség egy vérből teremtetett A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben létrejön a holokauszt-emlékezetkultúra és tart a témáról az „emberi jogi elmélkedés”, napjainkban keresztényeket ölnek meg hitükért, zsidókat mészárolnak le a nyílt utcán, magyarokat zárnak börtönbe Európa peremén. Hozzátette, a kontinens számos országában megerősödtek a szélsőséges politikai pártok, amelyek „faji vagy osztályalapon kínálnak álmegoldásokat; gyűlöletalapon”. Ebben nem lehetünk elnézőek, „a holokausztmegemlékezés hitelessége ezt is jelenti, hogy itt nemet mondunk, itt nincs helye a megbocsátásnak. Csak azért, mert egy szélsőség, legyen az bal vagy jobb, szalonképesebb arcát akarja mutatni ma, nem létező szalonképesebb arcát, nehogy már elhiggyük, hogy tudnak bármilyen problémára jobb, emberibb, egyáltalán emberi megoldást mutatni vagy találni” – jegyezte meg (MNO) Ilyen rendszerváltást akartunk? „Magyarországon folyamatosak a pénzügyi botrányok, amelyek társadalmi és gazdasági hatása egyedülálló” – jelentette ki Róna Péter közgazdász egy a kapitalizmusról és a rendszerváltásról szóló konferencián. A legnagyobb baj az, hogy a botrányok okozóinak a legritkább esetben kell felelniük a tetteikért. „Idehaza sokkal több pénzügyi botrány van, mint más országokban” – jelentette ki a hét végén Róna Péter közgazdászprofesszor a Rendszerváltás – ezt akartuk? címmel indított beszélgetéssorozat kaposvári állomásán. A Le Monde Diplomatique által meghirdetett program célja, hogy elemezzék a Magyarországon lezajlott folyamatokat: vajon a gazdasági válság csak az elmúlt évtized terméke-e, vagy a kapitalizmus szükségszerű velejárója. A kaposvári helyőrségi klubban rendezett eseményen nagyjából harminc érdeklődő vett részt, annak ellenére, hogy valóban húsba vágó témákat feszegettek a megjelent előadók. Róna Péter mellett Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és Szöllősi Istvánné, a
