Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 23. 11 Művészeti Akadémiának (European Academy of Science and Arts) vezető európai politikusok - többek között Romano Prodi, Jean-Claude Juncker, Helmut Kohl – mellett 29 Nobel-díjas tudós és világhírű művész, valamint a magyar szellemi élet számos kiválósága a tagja. A szervezet 30 országban fejti ki működését, hat szekciója átfogja a tudomány és a művészet számos területét. A pártpolitikától mentes civil szervezet elsődleges célja Európa békéjének védelme és kultúrájának megőrzése, gyarapítása … (Kitekintő) Víz világnapja - Áder: közös a felelősségünk a vízkincs megőrzésében „Közös a felelősségünk azért, hogy Magyarország továbbra is a vizek országa legyen, hogy mindannyian védjük természetes vízkincseinket” - jelentette ki Áder János vasárnap, Hévízen. A köztársasági elnök a víz világnapja alkalmából látogatott el az egykori nyirádi bauxitbánya egyik külszíni fejtéséhez, a Darvastó kiapadt medréhez, majd innen Hévízre utazott. Látogatása összefoglalásaként egyebek mellett arról beszélt újságíróknak, hogy a vízkincs megőrzése a világban egyre nagyobb problémákat okoz, leginkább Ázsiában, a fejlődő országokban, ahol nemcsak a szennyvízkezelés, hanem a megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz is hiányzik, és ez több mint kétmilliárd ember életét nehezíti meg nap mint nap. "Örüljünk, hogy Magyarországon ilyen problémával nem kell küszködnünk" - mondta az államfő. Ugyanakkor megjegyezte azt is, mindenkinek dolgoznia kell azért, hogy ez így is maradjon a következő évtizedekben, hogy ezt a természeti adottságot megőrizzük és továbbadjuk gyermekeinknek. Felidézte, hogy 26 évvel ezelőtt "néhány bátor ember" kezdeményezte a hévízi tó megmentését, a nyirádi bauxitbányászat és az azzal járó karsztvízszivattyúzás leállítását követelve. "Ha nem kapaszkodnak össze, politikai nézetkülönbségeket félretéve, ha nem tettek volna meg mindent azért, hogy a hévízi tó megmaradjon", akkor valószínűleg eltűnt volna a víz, megszűnt volna a gyógyforrás. „Évente egymillió ember veszi igénybe a tófürdőt, és a kórház mintegy 400 ezer járó és hatezer fekvő betegen segít a tó adottságaira épülő gyógyászattal” - emelte ki. Ami az 1989 előtti évtizedekben történt, "az jó példája az emberi önhittségnek, nagyravágyásnak, a természettel szembeni alázat hiányának" - hangsúlyozta Áder János. Példaként említette, hogy a bauxitbányászat idején egyetlen köbméter érc kitermeléséhez 200 köbméter vizet kellett kiemelni, ami nemcsak a hévízi tavat illetően, hanem a bányászat mintegy 60 kilométeres sugarú térségében is óriási károkat okozott. "Ha nem vesszük figyelembe a természet jelzéseit, akkor folyamatosan rossz döntéseket hozunk, és annak az árát nekünk kell megfizetnünk vagy a gyermekeinknek" - mondta a köztársasági elnök. Igaz ez a vízbázisvédelemre, a termálvizek és a vízminőség védelmére, illetve a szennyvízkezelésre is. Dicsérte ugyanakkor azt a hozzáállást, hogy Hévízen és térségében a gyógyturizmus profitszempontjait alárendelik a környezeti fenntarthatóság szempontjainak, vagyis a környezet védelme a lényeg … (MTI) Kitelepítetteket keresnek kutatás céljából Lábadi Anett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzős pszichológia szakos hallgatója egy nemzetközi kutatóprogramhoz csatlakozva folytat kutatásokat, különböző történelmi eseményekre, elsősorban a kitelepítésre fókuszálva. "Szeretnénk többet megtudni arról, hogy az itt élő emberek hogyan élték meg és hogyan gondolkodnak ma a kitelepítésről. A jelenség feltérképezéséhez egy nagyjából 20 perc alatt kitölthető kérdőívet állítottunk össze. Az így begyűjtött adatok nagyban hozzásegítenek bennünket a kitelepítéssel kapcsolatos jelenkori érzések és attitűdök mélyebb megértéséhez" - írja Labádi Anett (Felvidék.ma)
