Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 19. 15 nem vette észre a közmédia a dulakodást, miközben elérte a rekord nagyságú 0 százalékos nézettséget, azaz nézetlenséget, s ez alatt folyamatosan omlott (ömlött) össze és szét, valamint előkerült – sajnos – Vlagyimir Vlagyimirovics, aki állítólag el sem tűnt, csak nem látszott. Evidens, hogy egy csomó eseményt nem lehet hírértékében űberelni, mégis felhívnám a figyelmet egy nemzetstratégiai szempontból fontos dologra. Szász „áttelepítő” Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóizélmény elnöke feltalálta a magyar zászlót …” Ardamica Zorán (Paraméter.sk) „Hun házasodunk hun meg elválunk” „Mivel korábbi írásomban azon dohogtam, hogy a nagy összmagyar egység hevületében Beregszászban mégiscsak külön méltatta március 15-ét a két meghatározó ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, úgy korrekt, hogy szóvá tegyem: Ungváron együtt ünnepelték a magyar szabadságot a civil szervezetek …” Csabay Attila (TiszaNews) Ábel Ukrajnában „… szeretnék válaszokat, sőt, útmutatást találni. Azt, hogy hogyan lehet ép ésszel felfogni (nem elfogadni!) azt a szociális érzéketlenséget, amit a most regnáló hatalom tanúsít az állampolgárai iránt. Azok irányába, akik adófizetőkként a nagy semmit kapják cserébe azért, mert erejükön felül veszik ki részüket az úgynevezett közteherviselésből… Kíváncsi vagyok arra, hogyan lavírozna Ábel ebben a világban az ő furfangos székely fejével, hogyan látná meg a hétköznapok örömeit, vagy épp miként reagálna a lépten-nyomon tapasztalható igazságtalanságokra, gazságokra. De leginkább az érdekelne, hogy Ábel a mai, kárpátaljai körülményeket megtapasztalva, nagy kérdésének válaszát hajszolva vajon képes lenne-e kijelenteni a végeredményül kibukott bölcsességet? Azt, hogy azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” Téglási István (KISZO) Üszkösödés VEZÉRCIKK – „Fájdalmas, milyen mértékben megoszlanak az álláspontok huszonöt év elteltével is Marosvásárhely fekete márciusa ügyében. Merénylő és áldozat persze csak ritkán kerül azonos platformra, de egy idő után általában a legmélyebb seb sajgása is tompul, s vele együtt az indíték és cselekedet, ok és okozat viszonya is megbeszélhetővé válik. Úgy tűnik azonban, hogy a fekete márciusnak egyelőre arra sincs esélye, hogy a szürke kategóriájába költözzön. Ki tehet róla? Nehéz a válasz, pedig küzdünk rendesen, hogy ne a legutóbbi vagy a legharsányabb megszólalónak adjunk igazat. Dorin Florea polgármester szavait hallgatva elborzadunk. Azt mondja, 90 óta a város román vezetői rengeteg elvtelen kompromisszumot kötöttek, amelyekből mindenkinek csak vesztenivalója származott. A magyarok ellenséges magatartása miatt pedig egy sereg jó szándékú kezdeményezés dőlt dugába, teszi hozzá. De legalább annyira rettenetes az a hallgatás is, amelybe a magyarság még mindig hatalomközelben lévő korabeli vezetői burkolóznak. Miközben egymástól független kutatások következtetései értenek egyet abban, hogy a fekete március kirobbantása a Szekuritáté újralegitimálását szolgálta – vér, áldozat, évtizedekre kiható emberi és társadalmi szenvedés kíséretében …” Csinta Samu (Krónika) Lehet egységes, ami kétségessé vált? „Sokan kéjes elégtétellel fogadták, elégedetten nyugtázták, hogy vasárnap Sepsiszentgyörgyön néhány erdélyi magyar ellenzéki kifütyülte a rendezvény szónokát, az RMDSZ szövetségi elnökét. Végre! Megérdemelte! Dörzsölték a kezeiket vasárnap, s alkalmasint úgy érezték magukat mint a márciusi lánglelkű ifjak. Vasárnap volt a nemzeti összetartozás ünnepnapja. Szükségességét éppen a füttyből is kitetsző szétszabdaltság alapozta meg. S a széthúzás tartja meg aktuálisnak, avatja tovább gondolandóvá március 15-ét. (Van egy másik nap is, amelyet hivatalosan is a Nemzeti összetartozás napjává nyilvánítottak: a trianoni döntés napja, június 4. Ám az sokunk számára megmaradt sötét, nyomasztó gondolatoktól, nemzethalál víziótól terhes gyásznapnak. Az építő eszmékre, érzésekre utalás alkalma március 15.) Megérteni és feldolgozni, hozzájárulni a
