Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 19. 12 T T U U D D O O M M Á Á N N Y Y – – h h a a t t á á r r o o n n i i n n n n e e n n , , h h a a t t á á r r o o n n t t ú ú l l Mi is a (folklór)hagyomány? Az Átmenetek (Folklór és nem-folklór határán) című kötet előszavának mottója aforisztikusan jelzi a parttalan világóceánnak tűnő néprajz örök dilemmáját: „Mi a folklór? Amivel a folkloristák foglalkoznak.” A kötet szerzője Liszka József egyetemi docens, a negyedszázada újjáalakult szakmai társaság első elnöke „…szerencsésebb populáris kultúrának hívni. A köztudat ugyanis hajlamos a nép fogalmán csupán a parasztságot érteni, „megfeledkezve” a városi lakosságról vagy akár a mai fiatalokról. Például az egyetemi hallgatóknak is sok-sok babonájuk, saját szokásaik vannak, kezdve az öltözködéstől. Így hát a mai szlovákiai magyar társadalmat is lehet néprajzi, etnográfiai, kultúrantropológiai módszerekkel vizsgálni, s ezzel éppúgy hozzájárulunk az önismeretünkhöz. A néprajznak az is feladata, hogy ne erőszakkal keresse a régi dolgokat, hiszen az így megkaparintott morzsákból amúgy sem tudunk összetákolni egy egész kenyeret. Való világunkban is ott a rengeteg gyűjtenivaló, és ezek az átmenetek nem kevésbé fontosak, mint az archaizmusok. Tudatosítani kell, hogy a hagyományos parasztság mára gyakorlatilag eltűnt, viszont a népi kultúra él. Még ha ilyenkor nem is a cifraszűrre vagy valami hasonlóra kell rögtön gondolni. Mostanában ezért a populáris megjelölés is a népiest, a nép-szerűt jelenti, csak már más közegben … hogy meg tudjuk ítélni a saját hagyományainkat, a velünk szomszédságban vagy együtt élő más népek kultúráját is ismernünk kell, kellene. Csak akkor láthatjuk, hogy valójában mi sajátosan és ténylegesen csak a miénk. Persze, ezt oda-vissza alapon illenék ismerni és az iskolában tanítani. Egyelőre ellenben alig ismerjük egymást, pedig anélkül közeledés sincs – bár sok tekintetben Európaszerte közismert szokáskörökről van szó. Fölösleges veszekedések helyett elég lenne átpillantani a kerítésen …” (Új Szó) Közös román-magyar történészcsoportnak kellene megvizsgálnia Marosvásárhely Fekete márciusát „Közös román-magyar történészcsoportnak kellene megvizsgálnia az 1990 márciusában Marosvásárhelyen történt román-magyar etnikai konfliktus körülményeit” - hangzott el Bukarestben a Balassi Intézet által szervezett beszélgetésen, amelyen történészek vitatták meg az akkori eseményeket. A Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kósa András László által moderált beszélgetésen Novák Csaba Zoltán, a Román Akadémia marosvásárhelyi Gheorghe Sincai kutatóintézetének tudományos munkatársa és Cristian Vasile, a Románia Akadémia Nicolae Iorga Történelmi Intézetének tudományos kutatója egyetértett abban, hogy közös román-magyar, vagy akár nemzetközi történészcsoportnak kellene megvizsgálnia az akkori eseményeket. „Minderre azért van szükség - hangoztatták -, hogy 25 év után tisztábban lássa a társadalom, mi történt akkor Marosvásárhelyen”. Az erdélyi város utcáin 1990. március 19-én és 20-án románok és magyarok verekedtek össze, a véres összecsapásnak számos súlyos sebesültje volt (MTI) Barry Simon kapja a Bolyai díjat Barry Simon amerikai matematikus veheti át az idén a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat. Az 1902-ben alapított, ötévente kiosztott, a megelőző 15 esztendő legjobb matematikai monográfiájának járó elismerés a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen nemzetközi díja. Ő a hatodik kutató, aki átveheti a rangos kitüntetést – a bejelentés az mta.hu honlapon olvasható. A Magyar Tudományos Akadémia a világhírű magyar matematikus, Bolyai János születésének 100. évfordulója tiszteletére 1902ben alapította meg a tízezer korona értékű, ötévente odaítélendő nemzetközi elismerést a kiemelkedő matematikai munkák díjazására. Az első díjazott 1905-ben a francia Henri
