Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-17
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 17. 18 Az Erdély közigazgatási és gazdasági autonómiáját szorgalmazó petícióhoz az interneten gyűjtötték az aláírásokat. Fancsali Ernő korábban elmondta, a dokumentumot megközelítőleg ugyanannyi román írta alá, mint magyar. A román kormánynak és parlamentnek címzett, Klaus Iohannis figyelmébe ajánlott dokumentum többek között Erdély önállóságának, az erdélyi népek és felekezetek jó egyetértésének a történelmi hagyományaira hivatkozik, önrendelkezést és kolozsvári regionális kormányzást kér a történelmi Erdély, valamint a Bánság, Partium és Máramaros részére. Utal arra, hogy Erdély sokkal fejlettebb az ország más régióinál, a bukaresti kormányok azonban gyarmatként kezelik. "Nekik nagyobb szükségük van ránk, mint nekünk rájuk. A régiónk képes lenne az önfenntartásra. (...) Ami a másé, az nem kell, de ami a miénk, azt nem adjuk!" - áll a petícióban. v v i i s s s s z z a a Felvidéki magyar közéleti személyiségeket tüntettek ki Magyarország pozsonyi nagykövetségén Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2015. március 16., hétfő (MTI) - Áder János magyar államfő által a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magas rangú állami kitüntetéseket vettek át neves felvidéki magyar közéleti személyiségek tevékenységük elismeréseként hétfőn Magyarország pozsonyi nagykövetségén. A kitüntetéseket Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország új pozsonyi nagykövete adta át Görföl Jenőnek, a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének országos titkárának, valamint Mokos Attila színművésznek. Mindketten a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesültek. Czimbalmosné Molnár Éva az ünnepélyes átadón mondott beszédében ismertette a magas rangú magyar állami kitüntetések hagyományát, rámutatott, a magyar államfő minden évben olyan külhoni magyaroknak ítéli oda őket, akik kiemelkedőt alkottak saját szakterületükön. Hozzáfűzte: a kitüntetéseket személyek kapják, ugyanakkor az általuk kifejezett megbecsülés az általuk képviselt közösségnek is szól. Görföl Jenő a szlovákiai magyarság megmaradását, összetartását elősegítő Szlovákiai Magyar Közművelődési Szövetségben, ismertebb nevén Csemadokban, végzett önzetlen közösségi munkájáért kapta a kitüntetést, amelyet örömmel, s megtiszteltetésként fogadott, s azt egy egész közösségnek adományozott kitüntetésként értékelte. "Mi különleges helyzetben vagyunk ebben az országban, a kisebbségi létben nagyon kevés szakma van, amely az anyanyelvén élheti meg mindennapjait, ezért már ez maga is egy kitüntetés" - mondta Görföl Jenő, miután átvette a kitüntetés. Mokos Attila, az egyik legismertebb felvidéki magyar színművész, akit a nagyközönség a révkomáromi Jókai Színház tagjaként éppúgy jól ismerhet mint a mozivászonról, a felvidéki magyar színjátszásban betöltött szerepéért és kiemelkedő színészi alakításaiért kapta az állami elismerést, amelyre - mint mondta - nem számított. "Ez a kitüntetés nemcsak a személyemnek, hanem az egész felvidéki magyar színjátszásnak is szól (...) s elismerésként azért is fontos nekem és a színháznak is, mert erőt ad azokban a helyzetekben, amikor megzökken Déryné szekere" - mondta Mokos Attila a kitüntetés átvételét követően. v v i i s s s s z z a a Elemző könyv jelent meg az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyed évszázadáról Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2015. március 17., kedd (MTI) – Borbély Zsolt Attila politológus-közíró Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyed évszázada című könyvét mutatják be ezen a héten Székelyföld több városában. A Partium kiadó által 2014 decemberében megjelentetett könyv lépésről-lépésre végigköveti az elmúlt 25 év történetét. A szerző az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy az autonómia nemzetstratégiai szükségszerűségéhez mérte az elmúlt 25 év eseményeit, mert úgy gondolja, az erdélyi magyarság nemzeti érdeke az autonómia elérése. „1989 óta az autonómiánál többet nem lehet követelni, kevesebbet viszont nem érdemes, mert az egyenlő a felmorzsoltatással” - jelentette ki Borbély Zsolt Attila. Hozzátette, bár sokan vitatják, ő meghatározhatónak tartja a nemzeti érdeket: ez a nemzet szellemi, kulturális, morális és lélekszámbeli gyarapodása. Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet első, későbbi kihatásokkal is bíró fontos momentumaként 1989. december 25-ét említette, amikor a megalakuló magyar szervezet Romániai Magyar Demokrata Szövetségként (RMDSZ) határozta meg magát. Szerinte szerencsésebb lett volna a romániai helyett az erdélyi önmeghatározás, mert ez a közösség őshonosságát hangsúlyozta volna.