Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. március - Civitas Europica Centralis
2015-03-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, htt p://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁRCIUS 7. 19 Kifáradás „Kipontozott hely is jelezhetné a magyar miniszterelnök beszédeiben, hogy mindig harcot folytat valaki ellen. Csak ki kellene tölteni az üresen hagyott helyet. Legutóbb a Suzuki új modelljének esztergomi bemutató ünnepségén Orbán azt fejtegette, hogy „óriási harcokat vívok a saját kormányzatunk bürokráciájával.” Lám, a szabotőrök már – vagy még – a spájzban vannak. Pedig az orbáni kormányzásról nem az a kép alakult ki, hogy megtűri az ellenvetést, pláne házon belül. A Fidesz 2010-es kormányra jutása után jelentős tisztogatás zajlott a központi államapparátus köreiben, amit később újabb és újabb felülvizsgálatok követtek. Néhány hónappal korábban amúgy Lázár János már kifakadt egyszer, mert szerinte néhány száz bürokrata akadályozza a kormányzati munka gyorsabb előrehaladását. Gyakori politikusi fogás az arctalan, mindenki által utált bürokratákat vádolni azzal, hogy ők akadályozzák a zseniális kormányzati elképzelések megvalósulását. Sok esetben van is ebben igazság, ám azért az sem mellékes, hogy vajon mennyire zseniálisak a kormány elképzelései …” Lakner Zoltán (Új Szó) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Elhúzódó hidegháború veszélye fenyeget Van-e békés megoldása a kelet-ukrajnai konfliktusnak? Miben gyökerezik ez a virulenssé vált Oroszország-NATO, Oroszország – Nyugat konfliktus? Mi értelme és szerepe van a szaporodó hadgyakorlatoknak? Ötödik hadoszlop az orosz kisebbség? Egyáltalán van-e a rezsimváltásnak bármiféle esélye Oroszországban az elmúlt időszak belpolitikai történései alapján? Dérer Miklós kül- és biztonságpolitikai elemzőt, a Magyar Atlanti Tanács tagját kérdeztük „…Putyin nemcsak a nemzettudatot emelte a jelcini múltnál sokkal magasabbra, hanem a konjunktúrát kihasználva gazdaságilag is rendbe tette Oroszországot, vagy legalábbis úgy tűnt. A 2000-es években látványosan nőtt az orosz lakosság életszínvonala, s azt, akinek ezt tulajdonították, támogatták is. Eközben azonban nem modernizálódott a gazdaság, „monokulturális” maradt, az energiahordozókra korlátozódott. Bizonyos mértékben természetesen demokratizálódott az orosz társadalom, de a folyamat nem a nyugati típusú demokrácia irányában halad. A válság idején ez a fejlődés azonban megakadt, Putyinnak külpolitikai sikerekre volt szüksége. Ezért nagy alkalom volt az ukrán Majdan – a kijevi forradalom vagy puccs, kinek, ahogyan tetszik. Ekkor hirdette meg azt a stratégiát, hogy a határon túli oroszok védelme az orosz föderáció egyik legfontosabb feladata, és ennek ürügyén avatkozott be Ukrajnába. A támogatottságában meg is volt az eredménye, 85 százalék lett, amire a történelemben alig volt példa viszonylag demokratikus országban. Az viszont képtelenség, hogy Moszkva Washington ellensúlya lehet. Oroszországnak nincs meg hozzá sem a gazdasági, sem a katonai ereje, de főképp a „soft power” hiányzik, a nemzetközi befolyását alakító azon tényezők, amelyek a kívülállók számára vonzóvá, követendővé tennék az orosz megoldásokat … Ukrajna nem nemzetállam, hanem egy alakuló identitású soknemzetiségű entitás, lakosságának 30-40 százalékát nemzeti kisebbségek alkotják. Ezt mai napig nem veszi figyelembe az ukrán vezetés, nem hajlandó olyan kompromisszumokra, amelyek megkönnyebbítenék e helyzet rendezését. A jelenlegi nyugati gondolkodás a nemzeti kisebbségek kérdését többé-kevésbé rendezettnek tartja, a kisebbségek más típusú csoportjai – nemi, vallási, ideológiai stb. - iránt nagyobb affinitással rendelkezik …” (Nszv)