Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. február - Civitas Europica Centralis
2015-02-21
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. FEBRUÁR 22. 18 V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Két szék között a pad alá „Egyáltalán nem meglepő, hogy Vlagyimir Putyin budapesti látogatásának – mint az aláírásra került, korántsem jelentős szerződések tanúsítják – semmiféle érdemi hozama nincs. Hiszen ennek a vizitnek nem volt valódi értelme, azon kívül persze, hogy az orosz elnök megmutathassa a világnak, és kivált hazai táborának, milyen készséges partnerre talált az Európai Unión belül. Hogy Magyarország mennyire szívélyes együttműködést folytat vele, mégpedig olyan időszakban, amikor más uniós országok és Moszkva kapcsolatát enyhén szólva fékezett intenzitás jellemzi. Putyin tehát elmondhatja, hogy kilépett hosszú hónapok óta nyilvánvaló európai elszigeteltségéből. Ennek a sikernek a jelentősége persze igencsak relatív, és ezzel a Kreml ura is pontosan tisztában van. Nem áltathatja magát: az Orbán-rezsim nemzetközi megítélése egyebek között éppen a vele ápolt különleges kapcsolat következtében felettébb rossz, világpolitikai súlya pedig egyébként is elenyésző. Túl sokat tehát nem ér, de arra azért felhasználható, hogy az agresszív orosz geopolitikai törekvésekkel szemben főként német ösztönzésre kialakított uniós összetartást megkérdőjelezze. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón - mintegy Angela Merkelnek üzenve - szükségesnek látta taktikusan kiemelni: Magyarországtól nem kell félteni az európai egységet. De az sem véletlen, hogy ez volt jószerével az egyetlen pillanat, amikor Putyin önkéntelenül elmosolyodott kissé …” Mészáros Tamás (Nszv) Románok és magyarok „Néhány napja a budapesti Román Kulturális Intézetben jártam, hogy bemutassam Farkas Jenő barátom még egy évtizede megjelent (és most román fordításban is olvasható) XIII+I Párbeszéd című interjúkötetét, amely magyar és román írástudókkal készült beszélgetéseit adja közre. Az interjúalanyok között vannak magyarországi történészek, mint Romsics Ignác, Szász Zoltán, és jómagam, párizsi magyar történettudós, mint Fejtő Ferenc, román írók, mint a jó emlékezetű Ştefan Augustin Doinaş és Cornel Regman, olyan kiváló román történettudós, mint Alexandru Zub, akit fiatal temesvári egyetemistaként hosszú esztendőkre börtönbe zártak az ötvenhatos magyar forradalom iránt kinyilvánított szolidaritása miatt. Vannak nemzetközileg jól ismert francia történelemtudósok, mint Catherine Durandin (aki magyarul is olvasható, mert kiváló, elfogulatlan munkájában dolgozta fel a román nép történetét, határozottan elutasítva a román történetírás oly sok gondot okozó nemzeti mítoszait) vagy a nálunk is tisztelt francia történetíró François Furet és az ugyancsak közismert francia filozófus. Alain Finkielkraut. Valamennyien az európai tudományos élet kiválóságai, akiknek a közép-európai históriáról is mindig megfontolást érdemlő véleményük volt …” Pomogáts Béla (Nszv) Anyanyelv és nyelvi jogok Az UNESCO 1999-ben nyilvánította február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává, ráirányítva a figyelmet bolygónk nyelvi sokszínűségére, a kis nyelvek veszélyeztetettségére. Ukrajna keleti felében csaknem egy éve véres háború folyik. A fegyveres konfliktus kitörésének egyik ürügye az országban élő jelentős létszámú orosz közösség nyelvi helyzete volt. Az anyanyelv világnapján Csernicskó István nyelvésszel, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetőjével beszélgettünk „…a nyelvhasználati jogok nem kisebbségi, hanem nyelvi emberi 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját
