Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 15. 17 Imréig – és Tar Sándortól Borbély Szilárdig és Szilasi Lászlóig – éppen ezt az ideológiát utasította el…” Tamás Gáspár Miklós (Nsz) Sok döntést egy szűk vezetői kör hoz meg Orbán Viktor környezetében - nemzetközi lapszemle Ma is adnak olvasnivalót a külföldi lapok Magyarországról. A Neue Zürcher Zeitung , a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Kurier cikkeit idézzük Frankfurter Allgemeine Zeitung „Szalmaláng a Dunánál” c. cikkében a vezető német polgári lap arra mutat rá: ésszerűtlen politikája miatt Magyarország azt kockáztatja, hogy eljátssza a fellendülést, mert hiányzik a pénzügyi és jogbiztonság. Az ipar tavaly becslések szerint 7 %-kal nőtt, amivel éllovas a térségben, a kontinens nyugati része egyelőre nem tud ilyen számokat felmutatni. Az egész GDP pedig előreláthatólag 3 %-kal lett nagyobb, de igen jók a mutatók az egy főre jutó jövedelmet, a költségvetés hiányát, a fizetési mérleg többletét, vagy a munkanélküliséget illetően is. Éppen a sikerek láttán nem érti sok német vállalatvezető, idehaza és külföldön miért kerül egyre inkább nyomás alá a nemzeti-konzervatív Orbán-kabinet. Egyikük elmeséli, hogy voltak gondjaik a letelepedéssel és az adóval, de ezek megoldódtak, mert az ügy eljutott a miniszterelnök fülébe. Márpedig ez a mondat sokat elárul a mai magyar valóságról. Sok döntést – ideértve jelentős gyárak építését – egy szűk vezetői kör hoz meg Orbán Viktor környezetében. A határozatok akkor kedvezőek, ha a kormány rá van szorulva a kérelmezőre, ha a hatalom vár valamit attól: tekintélyt, pénzt, munkahelyeket. És főleg akkor, ha a befektetőt nem lehet hazai vetélytárssal kiváltani. Ha egy kérelmezőre nincs szükség, vagy az nem érdemleges, illetve nem kívánatos, akkor az illető nem jut el Orbánig, illetve süket fülekbe ütközik. Az elriasztó példák sora hosszú. Egyetlen tollvonással korlátozták az idegen gazdák és erdőgazdaságok földhasználati jogát. Az új különadók elsősorban a nagy nem magyar láncokat találják telibe. A reklámadó gyakorlatilag az RTL-Klubot veszi célba. Az energia- és telekommunikációs ágazatban szintén nagy nyomás nehezedik a külföldiekre … (Klubrádió) Az autonómia és a szerbek „El kellett múlnia negyed évszázadnak ahhoz, hogy Szerbiában a tisztségviselők egyikét-másikét komolyan kezdje foglalkoztatni az autonómia témája. No, őket sem a Szerbiában élő magyarok, s a többi kisebbségi közösségek autonómiája foglalkoztatja, mert ezt a hatalombarát magyar szakértők hozzájárulásával megalkotott törvénnyel, majd annak a Szerbiai Alkotmánybíróság (USS) által történt kiüresítésével – már abszolválták. Ezzel egyelőre nem kívánnak foglalkozni. Más a helyzet Koszovóval, vagy, ahogy a politikai zsargonban még ma is emlegetik, a déli szerb tartománnyal. Amely 2008. február 17én egyoldalúan kikiáltott függetlensége óta vitatott terület. Koszovó a Szerb Köztársaság alkotmányában viszont ma is tartományaként szerepel, jóllehet Amerika, s az EU-tagállamok nagy része már régen elismerte függetlenségét. Tomislav Nikolic Köztársasági elnök a múlt év végén jelezte, tisztségénél fogva késztetést érez arra, hogy a koszovói szerbek státusával, valamint Szerbia és az el nem ismert Koszovó közötti viszony rendezésével foglalkozó ”brüsszeli folyamathoz” (a nemzetközi ösztönzéssel és ellenőrzéssel zajló, pontosabban, akadozó egyezkedéshez) „valamiféle” tárgyalási alapot adjon. Ha mellőzzük az Aleksandar Vucic miniszterelnök hatalmának szűkítését is célzó elnöki kezdeményezés belpolitikai vonatkozásait, még mindig marad egy körülmény, amely közelebbi vizsgálódásra adhat okot …” Ágoston András (KIFO Hírlevél) „Ti, magyarok pedig ki fogtok innen pusztulni!” „...nekem ígérték volt ezt harmincnégy esztendeje, amikor éppen tényleges katonai szolgálatomat teljesítettem. Történt ugyanis, hogy 1980 őszén írtam egy rövid gyermeklélektani indíttatású cikket a járási lapba, a Tőketerebesen megjelenő Zempléni Szóba. A témája pedig nem volt más, mint az, hogy milyen neurotikus zavarokkal járhat az, amikor a gyermek nem anyanyelvén tanul, amit a lélektan szakirodalma
