Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. január - Civitas Europica Centralis
2015-01-02
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JANUÁR 2. 21 de az ukrán főváros központja már lángban égett, a főtéren halottak hevertek, aztán felgyorsultak az események, és az egész már régen nem Ukrajnáról, hanem a világrend átalakulásáról szólt. Ukrajna ennek a játszmának azonban csak a terepe, valójában a Nyugat és Oroszország között dúló harc áldozata. Tévutakra viszi, hogy az európai értékek nevében időlegesen felrúghat mindent, amiért a Majdanra egykor még a jó érzésű tiltakozók kimentek. Manapság elhiheti, hogy a puccs jó kezdete egy demokratikus átalakulásnak, s a nyugati világ Oroszország kiszorítása érdekében majd megment a gazdasági, pénzügyi összeomlástól …” Stier Gábor (MNO/TiszaNews) Gödörben „Ha nem is ünnepélyes, de mindenképpen ünnepi évzáró, személyes hangú publicisztikát kért tőlem a rovatvezető a hét elején. Azóta töröm a fejem, miről is lehetne írni bizakodóan 2014 végén. Semmi sem jutott eszembe, mert 2014 nem az az esztendő volt, amely sok reményt adna egy szebb és jobb folytatásra. Bármerre nézek csak az önzést, a befelé fordulást látom, azt, hogy szemünk előtt hal ki a szolidaritás társadalmunkból, hogy szép lassan képtelenek vagyunk érző emberként reagálni a legmegrendítőbb emberi drámákra is. Tombol a jóléti sovinizmus a civilizált Európában, olyan mélyre süllyedtünk, hogy sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy kikecmeregjünk ebből a gödörből …” Gál Mária (Maszol.ro) H H i i s s t t ó ó r r i i a a A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság Feledésbe merült mítoszok és igazságok Az 1919 és 1944 közötti Horthy-kultusz a magyar történelem egyik válságperiódusának terméke: a jelenség az 1918 és 1920 között történtek (háborús vereség, Tanácsköztársaság, román megszállás, Trianon) következményeként értelmezhető. A magyar társadalom meghatározott csoportjai számára ugyanis Horthy Miklós szimbolizálta a „szebb jövő”, a magyar nemzet felemelkedésének ígéretét. A vezérkultusz egy olyan politikai, katonai vezető kultusza, akire követői a vágyott állapot elérésének egyedüli lehetőségeként tekintenek. E vágyak megvalósítására a személyéről kialakított egyoldalú, szelektíven konstruált, számos túlzást tartalmazó vezérkép teszi őt „alkalmassá”. Az 1919 és 1944 közötti Horthy-kép több elemből épült fel, amelyek között nemcsak a tettei, a vélt és/vagy valós eredményei találhatók meg, hanem például az is, hogy ő volt a „magyarok Istenének” küldötte, a „nemzet atyja” és „megtestesítője”. A kultikus szövegek szerint ezeknek köszönhetően a vezér és a magyar nemzet között szétszakíthatatlan kötelékek fonódtak. A két világháború között a kultuszépítés főként a kormányzó személyéhez kötődő évfordulókhoz kapcsolódott, így a születés- és névnapjaihoz (június 18., december 6.), a kormányzóválasztás (március 1.) és a budapesti bevonulás (november 16.) dátumához. Horthy Miklós születés- és névnapját az 1920-as évek közepétől évről évre ünnepelték, míg a másik két évfordulót csak a „kerek” jubileumokon. Ünneplésének kialakult rendje volt, miséket és istentiszteleteket tartottak országszerte, ünnepeltek a helyőrségek is, és az iskolai ünnepségek sem maradtak el. A kultuszépítés alkalmai és eszközei rendszerré álltak össze, amelynek bizonyos elemei (rítusai) rendszeres időközönként ismétlődtek. A kultusz építésében a magyar zsidóság képviselői is szerepet vállaltak … Turbucz Dávid cikkének folytatását keresse a Múlt-kor téli számában (MúltKor) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Ez Merkel sikerének titka? „Több tényezője is van a német kancellár szokatlanul stabil és töretlen népszerűségének” - nyilatkozta az MTI-nek Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati
