Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. november - Civitas Europica Centralis
2014-11-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10. . +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. NOVEMBER 22. 14 megtartott „Klímaváltozás és következményei: a globális folyamatoktól a lokális hatásokig" című kétnapos rendezvény megnyitó előadását Renate Christ, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) titkára tartotta. A rendezvényen köszöntőt mondó V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár szemléletes hasonlattal vont párhuzamot a tengerjáró hajókon az árbockosárban figyelő tengerészek és az alapkutatásokat végző szakemberek feladatai között. „Nagy szükség van olyan tudósokra, akik messzebbre tekintenek, akik figyelmeztetnek, ha látják a veszélyt közeledni" – Utalt az idei Magyar Tudomány Ünnepe címére az államtitkár, aki üdvözölte, hogy a közönségben a felelős döntéshozók és az érdeklőd ő laikusok egyaránt képviseltetik magukat. „Globális folyamatokról beszélünk, de ezeknek a világméretű hatások mellett vannak regionális, sőt lokális vetületei is. Saját hazánkról, saját életünkről van szó, a felelősség is a sajátunk – hangsúlyozta az államtitkár, kitérve arra is, hogy a klímaváltozás okozta jelenségek mezőgazdasági, élelmezési, ökológiai, urbanisztikai és egészségügyi kérdéseket egyaránt felvetnek. „Ez a rendezvény lehetőséget ad rá, hogy megálljunk, körbetekintsünk, és olyan döntéseket hozzunk, hogy hajónkat jó irányba fordíthassuk." (mta.hu) Könyvbemutató: Lexikológiai vizsgálatok a palóc nyelvjárásokban A losonci Nógrádi Galéria és Múzeum mutatta sorrendben második önálló tudományos munkáját Dr. Kovács Csíkány Andrea, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem hungarisztikai tanszékének tanára. Doktori fokozatát a Budapesti Eötvös Lóránt Tudományegyetemen szerezte meg a lingvisztika, szociolingvisztika és dialektológia program keretében. A szerző Losoncon él és alkot. Munkássága a nyelvtudományokra, konkrétan a palóc nyelvterületre terjed ki, a bemutatásra került kötet bevezetőjében olvashatjuk: „Monográfiámban a szlovákiai középpalóc nyelvjárásokat vizsgálom azzal a céllal, hogy róluk állapot- és változatleírást adjak. A címben megjelölt téma elsősorban azért szívügyem, mert magam is szlovákiai magyarpalóc vagyok. Kutatási szándékomban erősített az az örvendetes tény, hogy az utóbbi években fellendült a szlovákiai magyar nyelvjárások kutatása... Vizsgálatomban a magyar dialektológia azon ágához kapcsolódtam, amely az Új magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak köszönhetően az egész magyar nyelvterületre kiterjed. ...” (Felvidék.ma) Egy kötetnyi kisebbségi magyarnyelvtan-tanítás „1990 óta egyre nagyobb teret kapnak a magyar közbeszédben a kisebbségi magyarok sorskérdései. Sok szó, időnként túl sok és üres szó esik a demográfiai változásokról, az asszimilációról, a nemzettudat kívánatosnak vélt vagy hirdetett milyenségéről, állampolgárságról, tömbben vagy szórványban élő magyarokról, s nyelvünkről, melyben nemzetünk él. Szóba hozzák az iskolákat is, köztük a magyar tannyelvű iskolákat, ahol a kisebbségi magyar tanulóknak jó 70%-a tanul, s a szlovák, szerb, román, ukrán s egyéb tannyelvű iskolákat, ahová a fennmaradó 30% jár. Amiről sosem szól a közbeszéd, az a magyarok iskoláinak színvonala. Az ártatlan szemlélő úgy hiheti, hogy csak nyelvi jogsértésektől szenvednek a magyar iskolák és tanulóik, például akkor, amikor a nemzetállami oktatáspolitika jelentősen diszkriminálja a kisebbségi (magyar) tanulókat. Sajnos a helyzet ennél is rosszabb, ugyanis a magyarok maguknak is sok kárt okoznak. 2014. január 25-én a Kolozsvári Akadémiai Bizottság akkori elnöke, Péntek János nyílt levélben részletekbe menő kritikát közölt a romániai magyar közoktatásról. Péntek kritikája az oktatás egészéről szól: minden tantárgy oktatásáról, a tankönyvekről, a tanárok képzéséről és továbbképzéséről. Itt most csupán egyetlen tantárgyról szól ismertetésem, a
