Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. november - Civitas Europica Centralis

2014-11-11

K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) ‍ H­1115 Budapes t, Szentpéteri. u. 10.. ‍ ‍ +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net ‍ ‍ 2014. NOVEMBER 11. 20 intézményeket lehetett létrehozni, mint a révkomáromi Selye János Egyetem vagy a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Az EP-képviselő‍ elő‍adását azzal a gondolattal zárta: a felvidéki magyarság "jobbik része" nem adta fel a küzdelmet jövő‍jéért, sokan vannak, akik hisznek a megmaradásban, s a jövő‍ben ezt a réteget kell erő‍síteni. ‍ ‍ v v i i s s s s z z a a ‍ Az albán miniszterelnök a "független Koszovóról" beszélt Belgrádban Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2014. november 10., hétfő‍ (MTI) - A "független Koszovóról" beszélt Edi Rama albán miniszterelnök hétfő‍i belgrádi sajtótájékoztatóján, amelyet Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel közösen tartott. Vucic provokációnak nevezte albán kollégája megfogalmazását. Rama ugyanakkor azt javasolta Szerbiának, hogy "fogadja el a realitásokat" Koszovóval kapcsolatban, azaz Szerbia egykori déli tartományának 2008-ban kikiáltott függetlenségét. Koszovó kérdése már lezárt ügy, Koszovó független - fogalmazott Rama. Hozzátette: "Minél hamarabb elismerik (ezt), annál hamarabb tudunk továbblépni." Emlékeztetett arra is, hogy Pristina önállóságát már számos ország elismerte. A sajtótájékoztatón Vucic többször is aláhúzta: nem számított arra, hogy Rama Koszovóról fog beszélni, "nem ebben egyeztek meg". Hozzátetette: nem engedi meg az ilyen fajta provokációt Belgrádban. "Szerbiát senki nem alázhatja meg" - fogalmazott a szerb miniszterelnök. Kiemelte a szerb kormánynak azt az álláspontját, miszerint "Koszovó Szerbia része", ez az alkotmányban is benne van, és nem érti, mi köze lenne Albániának vagy az albán miniszterelnöknek ahhoz a területhez. A viharos sajtótájékoztatót megelő‍ző‍en fő‍leg gazdasági témákról tárgyalt a két kormányfő‍. A közös sajtótájékoztatón elhangzott: a gazdasági reformokat nem lehet végigvinni komoly regionális politikai együttmű‍ködés nélkül. A szerb miniszterelnök akkor még "új kezdetnek" nevezte a két ország kapcsolatában albán kollégája látogatását. Kiemelte továbbá, hogy mindkét ország érdekelt a kölcsönös befektetésekben, és arra számít, hogy számos szerb befektető‍t érdekel majd Albánia, s nem csak az energiaszektor területén. Hozzátette: megállapodtak abban is, hogy a jelenleg 100 millió eurós árucsere-forgalmat jelentő‍sen növelik a jövő‍ben. Szó volt a Belgrád-Podgorica-Tirana-vasútvonal kiépítésérő‍l is, amelyre közösen pályáznak az Európai Uniónál, mert úgy esetleg könnyebben kapják meg az ehhez szükséges támogatást - magyarázta Vucic. A szerb kormányfő‍ a sajtótájékoztató végén úgy fogalmazott, hogy a provokáció ellenére is folytatja a tárgyalásokat Ramával. Legutóbb 68 évvel ezelő‍tt járt hivatalosan Belgrádban albán miniszterelnök. Enver Hodzsa 1946-ban Josip Broz Tito jugoszláv elnökkel szintén a gazdasági együttmű‍ködésrő‍l és az árucsere növelésérő‍l beszélt. Hodzsa 1947-es moszkvai látogatása után azonban megváltozott a két ország viszonya. A jugoszlávellenes hangulat a gazdaság területén volt a legkézzelfoghatóbb, a korábbi szerző‍déseket ugyan nem függesztették fel teljesen, de nem is törekedtek azok betartására. Miután Jugoszláviát 1948-ban kizárták a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájából, Belgrád nyíltan ellenséges viszonyt alakított ki a szovjet tömbbel és az azzal szimpatizáló Albániával is. Enver Hodzsa 1985-ös haláláig izolacionista politikát folytatott, nem nyitott a szomszédos Jugoszlávia felé sem, a két ország viszonyát pedig a késő‍bbiekben Szerbia többségükben albánok lakta déli tartományában, Koszovóban kialakult albán-szerb ellentétek, majd Koszovó függetlenségétnek kikiáltása terhelte. Ez a téma a hétfő‍i sajtótájékoztató tanúsága szerint továbbra is érzékenyen érinti a szerb és az albán közvéleményt. ‍ ‍ v v i i s s s s z z a a ‍ Lemondott a román külügyminiszter Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2014. november 10., hétfő‍ (MTI) - Lemondott Titus Corlatean román külügyminiszter hétfő‍n, miután jogvitába keveredett a Központi Választási Irodával (BEC) arról, hogyan lehetne elkerülni a külföldi szavazókörökben történt fennakadások megismétlő‍dését a romániai elnökválasztás második fordulójában. A november 2-i első‍ fordulóban sorok alakultak ki a külföldön berendezett román szavazóköröknél és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom