Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. október - Civitas Europica Centralis

2014-10-11

KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..   +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2014. OKTÓBER 11. 10 

 „

Megcsalt reményünk

" - XII. Nemzetközi Vámbéry Konferencia Dunaszerdahelyen (Felvidék.ma) U

U

k

k

r

r

a

a

j

j

n

n

a

a 

 Bársony: az orosz határnál nem lehet háborút nyerni  Hónapokon át folyt a gyilkos testvérháború Kelet-Ukrajnában, és még most is csak remélni lehet, hogy tartós lesz a fegyvernyugvás. Mit is fed a mostanában oly gyakran használt „oroszbarát szakadárok” meghatározás, hol húzódik Ukrajnában az etnikai,

politikai határvonal, mi vezetett oda, hogy fegyverrel estek egymásnak a régió lakói? Mennyire volt ez benne a levegőben? - kérdeztük Bársony Andrást, Magyarország volt kijevi nagykövetét  „…Ukrajna a Szovjetunió felbomlásakor azokat a határokat örökölte meg, amelyek belső adminisztratív határai voltak a valamikori nagy országnak. 1991-ben a 15 tagköztársaságból 15 önálló állam jött létre, de a három balti országot és Oroszországot kivéve, egyiknek sem volt önálló államisága. A népeknek ugyan volt történelme, de államiságuknak igen korlátozott. Ebből a szempontból, mint európai új ország, Ukrajna volt a legnehezebb helyzetben. Tudniillik a szovjet Ukrajnának sohasem voltak természetes határai. A nyugati területek részben Lengyelországhoz, részben a Monarchiához, részben a magyar királysághoz tartoztak, Bukovina pedig a moldovai fejedelemség, később a román királyság része volt. Ezek a mai határok a második világháborút követő békeszerződések nyomán alakultak ki a Szovjetunió nyugati határaiként. A Krím története ismert, Hruscsov területi reformjaként került Ukrajnához, ez sem volt szerves része. A keleti régiók pedig tulajdonképpen az orosz birodalomhoz tartoztak. Ha valaki egyébként elkezd nyelvészkedni, akkor láthatja, hogy Ukrajna azt jelenti, hogy a határ mentén. Volt szerb Krajina is, szintén határvidék, ami a háború kirobbantó okát képezte Szerbia és Horvátország között. Ukrajna modern államként pontosan annyi ideig létezett, mint Magyarországon a Tanácsköztársaság, 130 napig, az első világháborút követően, majd az ottani vörös oldal felajánlkozott a Szovjetuniónak, amely be is kebelezte. Következésképpen létrejött egy állam a Szovjetunió egyik tagköztársaságaként, de az ott élőknek semmiféle összekötő közös történelme nem volt, s amikor ez az ország független lett, nem létezett egy olyan identitástudat, amely egybefogta volna az ország nyugati és keleti végein élő embereiket. A középső részeken élő ukránok, akik a kozákok leszármazottainak tartják magukat, sem voltak egységesek, mert a kozákok is állandóan harcoltak egymással a történelem során. Nem volt mire építeni történelmileg, de ettől függetlenül még Ukrajna lehetett volna egy nagyon erős ország, ha elismerte és felismerte volna azt a tényt, hogy egy multikulturális országban vagy kialakítanak és felépítenek közösen egy nemzettudatot, vagy pedig lesz belőle az, ami most látható …” (TiszaNews/Maszol.ro) 

 Számítógéppel a színvonalért  A Jobbik Magyarországért Mozgalom Gyarapodó Magyarországért Alapítványa egymillió forinttal támogatta a Beregszászi Magyar Gimnázium Bethlen Gábor Emlékév programjait. A pénzből egyéb fontos dolgokra is futotta, így például a számítógépterem szakszerűsítésére. Szávay István, a Jobbik alelnöke, parlamenti képviselő és kísérete a gimnáziumba látogatott, hogy részt vegyen a felújított informatikaterem hivatalos átadóján (TiszaNews)