Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis
2014-09-04
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. SZEPTEMBER 4. 4 A kollektív emlékezet csapdái Meglepő közvélemény-kutatást mutatott be az INSCOP intézet. A rendszerváltás után negyed századdal Nicolae Ceauşescut a romániai lakosság többsége a legjobb elnöknek tartja. Románia nem volt vidám barakk, a köztudatból mégis kitörlődött a sok nélkülözés, a Securitate rémuralma. Vasile Dâncu kolozsvári szociológussal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárával Gál Mária beszélgetett „…A kommunizmus kapcsán háromféle diskurzus jelent meg, amely mindmáig verseng egymással. Mindenekelőtt ott van a román gulág, a kommunista börtönök és bűnök emléke és emlékirodalma.Ez a diskurzus átideologizált, politikai antikommunizmussal, nomenklatúra-ellenességgel társul.Ugyanakkor jelen van a kirekesztettek emlékezete is, azoké, akik az 1989-es rendszerváltás nagy vesztesei lettek. A nagy ipari konglomerátumok eltűnése nyomán az utóbbi évtizedekben kialakult egy olyan szegény réteg, amely nemcsak szakmai átképzésre kényszerült, hanem drasztikus életszínvonal-csökkenést kellett elszenvednie. Ezek mellett él az irodalom által esztétizált múltkép, amelyet egy viszonylag fiatal íróréteg, valamint az a fajta reklám hozott létre, amely bizonyos múltbeli kereskedelmi márkákra és fogyasztói szokásokra épít. Ez az új írói nemzedék parodizálja – regényekben és filmekben – a romániai kommunizmus időszakának különböző szituációit, anélkül, hogy túlzásba vinné annak kigúnyolását, vagy ideológiailag elutasítaná. „Normális” körülmények között a társadalom természetesen tudja kezelni múltját, de ehhez először meg kell szabadulnunk a túlideologizált és/vagy az érzelmektől túlfűtött elkötelezettségtől … Az IRES által végzett eddigi kutatások azt mutatják, hogy a kommunista múlt iránti nosztalgia legfontosabb pillérét a társadalmi különbségek jelentik. A kommunizmusban ezek nem voltak annyira gazdasági jellegűek, kevésbé voltak látványosak, ezért elviselhetőbbnek tűntek. Most, amikor ez a különbség nemcsak nagy, hanem gazdasági válsággal is társult, ketyegő társadalmi bombává vált, csak reménykedhetünk, hogy a politikum vagy a szakszervezetek nem robbantják fel. Másik, a kutatások által is bizonyított tény, hogy a kommunizmussal a felelősség, a bűnösség-bűntudat is odalett, a rendszer bukása után mindenki ártatlannak tartotta magát. Mindenki a rendszerre kente a felelősséget, parancs teljesítésére hivatkozott vagy ellenállónak tartotta magát. Ez sem véletlen, az idő teltével a múlt egyre kevésbé halott, hiszen az emberek a múltra építve tervezik jövőjüket. Ez az, amit nem értett meg a rendszerváltás utáni román értelmiség, s vehemens bírálattal próbálta helyettesíteni a társadalmi vitát …” (Erdélyi Riport) Borbély : minden eszközzel meg kell állítanunk az ukrajnai konfliktusokat "Olyan feszültségi gócok alakultak ki Románia körül, főként Ukrajna területén, amelyek naponta követelnek emberáldozatokat." (Maszol.ro) Még nem látta, de nem támogatja Ponta az autonómiatör vényt Nem tárgyalt Victor Ponta az RMDSZ-szel a készülő autonómiatörvényről, és nem is támogatja a jogszabály elfogadását (Maszol.ro) Az ellenzék szerint törvénytelenül jelölték biztosnak Crețut Törvénytelenül jelölte az ellenzék szerint Corina Crețut uniós biztosnak a kormány. Erre levélben is figyelmeztették a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) vezetői az Európai Bizottság elnökét (Maszol.ro) Felújult a nemzeti színek háborúja a Székelyk ő n „Ismét a román trikolór színeiben virítanak a Torockó melletti Székelykőn lévő betonoszlopok, miután előzőleg a Hatvannégy Memóriazavar? A bukaresti INSCOP közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a megkérdezettek 24,7 százaléka értékelte úgy, hogy Nicolae Ceauşescu Románia eddigi legjobb államfője volt. A második helyen Ion Iliescu (19,1 százalék), a harmadikon Traian Băsescu (14,2), az utolsó helyen Emil Constantinescu (9,7) áll. A kutatás projektvezetője úgy véli, hogy a lakosság emlékezetében valójában hamis kép él Nicolae Ceauşescuról, akinek a nevét összekapcsolják azzal az időszakkal, amikor a közfelfogás szerint „rendezettebb és kiszámíthatóbb volt a mindennapi élet”, közben az akkori hiánygazdaság emléke megkopott.
