Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis
2014-09-23
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. SZEPTEMBER 23. 16 Többtucat, a nyelvhasználati törvény alapján érkezett panaszt orvosolt a szlovák kormányhivatal Starovic Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2014. szeptember 22., hétfő (MTI) - Csaknem egy év elteltével, de végül mégis orvosolt több tucat, a nyelvhasználati törvény megsértése kapcsán beadott panaszt a szlovák kormányhivatal - tájékoztatta az MTI-t Őry Péter, a panaszokat továbbító Pro Civis polgári társulás elnöke hétfőn. A felvidéki magyar szervezet még tavaly október végén fordult tömeges beadvánnyal a szlovák kormányhivatalhoz amiatt, hogy a kisebbségek nyelvhasználati jogait rögzítő törvény előírásait a legtöbb érintett figyelmen kívül hagyja, az illetékesek pedig nem tartatják be azokat. A 34 egyedi beadványban konkrét példákat hoztak fel arra, hogy Szlovákiában alig vagy egyáltalán nem tartják be a jogszabály azon részét, amely azt lenne hivatott bebiztosítani, hogy veszélyre figyelmeztető feliratokat az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is fel kell tüntetni, ott ahol az adott kisebbség aránya eléri a húsz százalékot. Olyan eseteket dokumentáltak, amikor az általuk vizsgált benzinkutakon egyáltalán nem tüntették fel az emberi életre, egészségre és biztonságra veszélyes figyelmeztető feliratokat. A 34 vizsgált helyszínből 34-ben nem tartották be a törvényt, azaz, egy sem akadt, ahol igen. A Pro Civis augusztus végén levélben kért tájékoztatást a kormányhivataltól az ügyben tett lépésekről. A kormányhivatal válasza néhány nappal később meg is érkezett, ebben arról tájékoztattak, hogy felszólították az érintetteket a hiányolt feliratok pótlására, amelyet azok meg is tettek. A Pro Civis elnöke az esetről az MTI-nek azt mondta: panaszaik "nem túl gyors", de végül mégis megtörtént orvoslása azt igazolja, hogy lehet és ki is kell kényszeríteni a törvény betartását, és arra mutat rá, hogy a felvidéki magyaroknak élniük kell jogaikkal. v v i i s s s s z z a a Balatoni Monika: Magyarország büszke, hogy otthont adhat a Duna Bizottságnak Budapest, 2014. szeptember 22., hétfő (MTI) - Magyarország mindig nagyon büszke volt arra, hogy otthont adhat a Duna Bizottságnak, és a jövőben is mindent megtesz azért, hogy segítse a szervezet munkáját - mondta Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kulturális diplomáciáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten. Annak emlékére, hogy a Duna Bizottság székhelye hatvan éve Budapesten van, nemzetközi bélyegkiállítást rendeznek a KKM épületében. Az esemény megnyitóján az államtitkár kiemelte: a Duna az Európai Unió leghosszabb, a kontinens második leghosszabb folyója a Volga után. Tizenkilenc ország osztozik a vízgyűjtő területén, több mint 81 millió ember kapcsolódik hozzá, így a Duna "a világ legnemzetközibb folyója". A folyó energiát termel és fontos nemzetközi kereskedelmi csatorna - elemezte. Balatoni Monika közölte: az EU felismerte a Duna jelentőségét, és sok erőfeszítést tett a fenntartható fejlődésért a régióban. Az államtitkár emlékeztetett: a második világháború után, 1948-ban létrejött a Duna Bizottság, hogy felügyelje a folyó használatát. A szervezet legfőbb küldetése a szabad hajózás biztosítása, az ehhez szükséges feltételek körültekintő alakítása, segítése. Hatvan évvel ezelőtt a bizottság székhelye Budapest lett, és Magyarország mindig nagyon büszke volt arra, hogy ilyen fontos nemzetközi szervezetnek adhat otthont - mondta. Hozzátette: miként a múltban, a jövőben is mindent meg fogunk tenni azért, hogy a lehető legjobb feltételeket biztosítsuk a bizottságnak. Balatoni Monika elmondta, hogy a Magyar Postával és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségével együtt úgy döntöttek, egy felülnyomott bélyeget adnak ki, amely Budapestet és a Dunát ábrázolja, továbbá nemzetközi bélyegkiállítást szerveznek az évfordulóra. Rade Drobac, a Duna Bizottság elnöke, Szerbia budapesti nagykövete beszédében hangsúlyozta: a szervezet tagjai hosszú és hagyományosan jó együttműködésre tekinthetnek vissza. A Duna minden országnak fontos Közép-Európában, de még jobban ki kellene használni azokat a lehetőségeit, amelyek eredményesen hozhatják közelebb egymáshoz az embereket - mondta. Az 1948-ban létrejött Duna Bizottság célja a dunai hajózási együttműködés segítése. Székhelye 1954 óta Budapesten van, tagjai Ausztria, Bulgária, Horvátország, Magyarország, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna.
