Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-28
kabinetiroda illetékesének: „Budapest polgársága – idézte a Fővárosi Közlöny három nappal későbbi, július 31-iki száma – a városháza előtt rendíthetetlen hűséggel és igaz lelkesedéssel fejezte ki hódolatát Ő Császári és Apostoli Királyi Felségének Isten áldását kérve hőn szeretett dicső uralkodónkra és bátor hadseregére. Mély tisztelettel kérem, hogy Budapest lakosságának hazafi as és hű dinasztikus hódolatát a legmagasabb trón zsámolya elé juttatni méltóztassék.” Hogy a lap munkatársai hasonlóképpen ujjongtak-e vagy éppen gyomorforgatónak vélték a finoman szólva is talpnyaló táviratot, nemigen tudhatjuk. Az azonban bizonyos, hogy a sajtó száz esztendeje sem volt független a politika különféle erőitől. Nem tagadhatjuk azt sem, hogy a lapok írásaiban, képeiben benne volt a politikától „megdolgozott” milliók egyszerre dühödt és csodaváró hangulata. Száz esztendő távlatából bizonyossággal mondhatjuk, hogy a sajtó „felülről kényszerítve” és „alulról ösztökélve” akarta-próbálta megörökíteni-formálni a háború hátországát, a kor Magyarországát … (Nsz) A nagy háború messze ható következményei „Az első világháború az újkori történelem egyik legjelentősebb vízválasztója. 1914-ben véget ért a hosszú évszázadnak nevezett korszak, melyet 1789- től datálnak (a hosszú 19. század – ennek folytatása a rövid, 1918–1989 közötti 20. század). A nagy háború teljesen átrajzolta az erőviszonyokat, néhány globális hatását csak évtizedekkel a lezárta után lehetett érezni és értékelni …” Mózes Szabolcs (Új Szó) Elemzés, háttér Elemzés, háttér Soktényezős az ukrán válság Alig egy hónapja kétnapos, a NATO által is támogatott konferencia keretében magyar kül-és biztonságpolitikai szakértők vitatták meg a keletukrajnai helyzetet, az ukrán-orosz konfliktust, s az ennek talaján kibontakozott orosz-NATO, oroszamerikai konfliktust. A XXI. Század Társaság szervezésében a Pallas Páholyban zajló tanácskozás, "Az ukrán válság: NATO és biztonság a globalizált világban" konferencia olyan kérdésköröket érintett, minta NATOválaszok az orosz kihívásokra, ukrán jelen és jövőképek,valamint világrend és nemzetközi viszonyok az új tükörben. A maláj utasszállító gép lelövése azonban mintha mindent felülírt volna, mintha új kontextusba helyezte volna az ukrán válságot. Dérer Miklós biztonságpolitikai szakértőt, a XXI. Század Társaság külpolitikai igazgatóját, a konferencia szervezőjét kérdeztük arról, mi változott e szörnyű tragédia révén, mennyire keletkezett új helyzet „…mindenféleképpen egy kompromisszumos megoldást tartok kivitelezhetőnek, valamiféle kiegyezést a három fél között. Annál is inkább, mert bebizonyosodott, hogy ebben a kelet-ukrajnai térségben az oroszoknak és oroszbarátoknak, vagy ha úgy tetszik Putyinnak, nincs biztos többsége. Ez nem a Krím. A Krímben majdnem 90 százalék orosz, orosz többségű és orosz orientációjú, orosz kultúrájú a többség. KeletUkrajnában bonyolultabbak a viszonyok. A felkelők, a szeparatisták sem élveznek teljes körű támogatást a lakosság körében. És most minderre rátevődik ez a szörnyű tragédia, ami átgondolásra készteti a konfliktus minden érintettjét …” (Nszv) Egy függetlenségre törekvő nemzet tablója Hogy merre tart Skócia, az szeptember 18-án az esti órákban kiderül. Kik is a skótok, honnan jöttek és milyen életet élnek? Van-e egyáltalán KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 28. 12
