Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-24
voltak Petőfi Sándor délvidéki barátai, hogyan olvasták Arany műveit a vajdasági gimnazisták, milyen költői üzeneteket váltottak helyi tollforgatók Jókaival, miképp reagáltak az író-nábob halálhírére a vidéki lapok, mit jelentett a kisebbségben rekedt Vajdaság számára a forradalmár Petőfi alakja stb. (Magyar Szó) Összefoglaló Összefoglaló Az elátkozott emlékmű története Most, hogy a sasos-arkangyalos szobrot az éjszaka leple alatt felállították a Szabadság téren, s már biztos, hogy avatóünnepség sem lesz, nagy vonalakban felidézzük, miért is folyik a tiltakozás az emlékmű ellen. A Magyar Közlöny szilveszteri számában jelent meg az a Semjén Zsolt által jegyzett kormányhatározat, amely társadalompolitikai szempontból fontos célnak minősítette, hogy „Magyarország német megszállásának hetvenedik évfordulójára, 2014. március 19. napjára megvalósuljon a megszállásnak emléket állító emlékmű”, méghozzá a Szabadság téren. Az ehhez kapcsolódó kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást. A végrehajtásért Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár – jelenleg kancelláriaminiszter – és Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos volt a felelős. A kormányrendelet rögzítette, hogy nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, nem kell településképi véleményezési eljárást lefolytatni és településképi bejelentési eljárásnak sincs helye. A kormányhatározat és a kormányrendelet következetesen a német megszállásnak emléket állító emlékműről beszél, áldozatokról egyetlen szót sem ejt. A Kormányzati Információs Központ mégis az áldozatokra hivatkozott, amikor a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) kétségeinek és aggodalmának hangot adva hangsúlyozta: emlékműállításnak nem a társadalmi párbeszéd kezdeténél, hanem annak lezárásakor van helye. Az erre kiadott válaszközlemény kinyilvánította, hogy a kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét a Magyarország tragikus német megszállására emlékeztető alkotás állításával és a holokauszt hetvenedik évfordulójára szervezett emlékévvel. A szocialista Steiner Pál kérdésére Semjén Zsolt közölte, hogy a Szabadság téri emlékmű nem a magyar holokauszt hetvenedik évfordulójára tartott „emlékévi események része, attól elkülönült kérdés. Az emlékmű annak mementójaként fog állni, miként azt az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország a területét megszálló német hadsereg bevonulása okán elveszítette önrendelkezését” … A kormány titokban döntött a megszállási emlékműről, most – több mint féléves hercehurca után, másfél hónappal túllépve a kormányhatározatban lévő módosított határidőt – titokban állották fel a sasos-arkangyalos szobrot. A Szabadság téri demonstrációk nem voltak eredménytelenek, a Fidesz–KDNP jobbnak látta, ha nem kockáztatja meg az ünnepélyes szoboravatót. Korábbi közlések szerint az emlékmű több mint kétszázmillió forintba került, ehhez jönnek a rendőri készültség nehezen KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 24. 12
