Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. június - Civitas Europica Centralis
2014-06-29
magyar modellje igazából nem a szabványos kelet-európai kommunizmus volt. Nem a mai történeti mitológiában feltételezett erkölcstelen „alku” Kádár és az 56-ban még lázadó „társadalom” között. De nem is a vállalati önállóságon alapuló, piacot imitáló gazdasági reform (amivel a közhiedelemmel ellentétben a szocialista országok többségében megpróbálkoztak; igaz, Magyarországon a leginkább átfogóan) …” Széky János (Paraméter.sk) Juncker és a harc Európa jövőjéért „Érdekesen alakultak az Európai Bizottság elnökének kinevezése körüli politikai harcok Brüsszelben. Az EP-választásokon legtöbb mandátumhoz jutó Európai Néppártban (EPP) – amelyhez négy szlovákiai párt tartozik, beleértve a két magyart – viszonylag komoly konfliktus kerekedett Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök jelölésével kapcsolatban. Miről szólt és miért volt fontos ez az ügy? A konfliktust az ismét kétharmados győzelmet szerző Orbán Viktor kezdeményezte, jelezve, neki Juncker elfogadhatatlan, majd csatlakozott hozzá a dán, a svéd és a brit kormányfő is. Juncker azonban fokozatosan növekvő támogatást kapott a politikai baloldalról, és végül a két skandináv kormányfő is mögé állt, magára hagyva Orbánt és David Cameront (akinek Konzervatív Pártja ráadásul nem is az EPP tagja, egy másik jobboldali frakció gerincét adja). A Juncker körüli vita nem csupán – sőt, nem elsősorban – az EPP-frakción belüli domináns pozíció megszerzéséért való tülekedésből adódik: a luxemburgi veterán politikus brüsszeli játékos, akinek integrációs és atlantista elkötelezettsége közismert. Orbán, Cameron és a skandináv miniszterelnökök éppen attól félnek, hogy Juncker vezetésével az EU tovább föderalizálódhat. Azonban ez a csörte is azt mutatja, hogy miközben az európai jobboldalon egyre több az euroszkeptikus, a nagy konzervatív pártok zöme még mindig elkötelezett az európai projekt mellett, és tudja kezelni az afféle „szoft” euroszkeptikusokat, mint a bekezdés elején említett miniszterelnökök. Angela Merkel német kancellár személye kulcsfontosságú e pozíció fenntartásában, az új „Vaslady” egyértelmű kiállása Juncker mellett meghatározó volt az események alakulásában …” Ravasz Ábel (Új Szó) Elnökjelölés pro és kontra „Amellett érvelt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának legutóbbi gyűlésén, hogy az általa vezetett szervezet állítson ismét elnökjelöltet az őszi megmérettetésen. Érveinek lényege, hogy az elnökjelöltség kitágítja a kommunikációs lehetőségeket, s nagyobb súllyal fogalmazhatók meg az erdélyi magyarság jogkövetelései. Ennek a gondolatnak van egy racionális magja, amit el lehet fogadni. Elvi síkon viszont feltehető a kérdés: mit keres egy magyar politikus a román elnökjelöltek versenyében, hogy akarjuk-e egyáltalán Romániát vezetni, hogy célunk-e egy ilyen hatalmas feladat ellátása. Az az álláspont, miszerint ugyanolyan állampolgárok vagyunk, mint a románok, s ezért természetesnek kellene lennie, hogy akár az államelnöki tisztséget is elláthassa magyar ember. Ez azonban épp olyan valóságidegen és álságos, mint a másik véglet, amely nemzetbiztonsági kockázatnak tekint román szempontból minden köztisztségben levő magyar embert …” Borbély Zsolt Attila (Erdélyi Napló) História História VESZÉLYES VISZONYOK Hogyan látta a román külpolitikai gondolkodás a magyar kérdést 1956 után? „Trianon-fóbia, kommunista ideológia, világ- és gazdaságpolitikai értelmezési különbségek bonyolították a kérdést. A román külpolitikai gondolkodás magyarságképét 1956 után (is) rendkívül komplex ok-okozati tényezők befolyásolták, határozták meg. A kommunista ideológia, a világ- és gazdaságpolitikai értelmezési különbségek mellett meghatározó volt a két ország történelmi öröksége, a Romániában élő magyar KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. J 2014. J UNE UNE 29. 29. 16
