Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. június - Civitas Europica Centralis
2014-06-24
folytassa saját katonáinak kivonását az ukrán határ közeli térségből, tartózkodjék újabb csapatösszevonásoktól a határtérségben, és vonja vissza azt az orosz felsőházi felhatalmazást, amelynek alapján Vlagyimir Putyin elnök jogosult lehet elrendelni erőszak orosz részről történő alkalmazását akár ukrán területen is. Nyilatkozatukban az uniós külügyminiszterek megerősítették, hogy az EU nem ismeri el a Krím orosz bekebelezését. Navracsics Tibor az MTI kérdésére elmondta, hogy az ülésen elsősorban brit, valamint svéd és balti részről felvetették az Oroszországgal szembeni szankciók további szigorításának a kérdését, de a többség ezt nem támogatta. Kitértek a miniszterek a záró nyilatkozatban arra is, hogy úgy készülnek, az e hét második felében tartandó brüsszeli EU-csúcson aláírják az EU-ukrán társulási megállapodás még alá nem írt részét, beleértve a mély és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló előírásokat. Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban megerősítette: az unió német javaslat nyomán arra törekszik, hogy az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtását az orosz fél bevonásával háromoldalú politikai egyeztetés is kísérje. vissza Az ukrán válság volt a magyar elnökség meghatározó eseménye Budapest, 2014. június 23., hétfő (MTI) - Magyarország 2013 júliusától egy éven keresztül állt a visegrádi csoport élén, elnökségére leginkább a tavaly novemberben kezdődött ukrán válság nyomta rá a bélyegét, ebben az ügyben több alkalommal egyeztetettek a négy ország miniszterelnökei, illetve külügyminiszterei. A visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) elnökségi feladatait évenként más tagállam látja el. Magyarország tavaly júliustól vette át a stafétabotot Lengyelországtól, és most Szlovákiának adja át az elnöki tisztet. A magyar V4-elnökség keretében kedden utoljára találkozik a négy ország kormányfője. Martonyi János külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt tavaly júniusban azt mondta a V4elnökségől, hogy az egyik fő cél az együttműködés ismertségének és elismertségének növelése. Fontosnak nevezte az infrastrukturális összeköttetéseket is, így a gázvezetékek, vasútvonalak, légi járatok és határátkelőhelyek számának emelését. Emlékeztetett arra, hogy a visegrádi országok hatékonyan működtek együtt a következő többéves (2014-2020) uniós költségvetési keret forrásainak elosztásáról folytatott tárgyalásokon, és rendszeresen egyeztetnek az uniós találkozók, az Európai Tanács ülései előtt is. Szilágyiné Bátorfi Edit, a V4-ek nemzeti koordinátora 2013 decemberében hangsúlyozta: a visegrádi csoportot sikeres, példaértékű regionális együttműködésként tartják számon, "a siker titka", hogy a négy ország képes a közös fellépésre, miközben sok szempontból egymás versenytársai. Fontosnak nevezte továbbá, hogy a V4-ek megtanulták, miként kezeljék vitáikat. A magyar V4-elnökség részben egybeesett a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) élén 2013 januárjától egy éven át betöltött magyar elnöki pozícióval. Október végén Gödöllőn megrendezték a V4-ek és a KEK országainak külügyminiszteri találkozóját. Az esemény első részében a V4, a nyugat-balkáni országok, az EU soros elnökségét betöltő Litvánia, Törökország és Ausztria külügyi vezetői, valamint az EU bővítési biztosa egyeztettek. Martonyi János ekkor azt mondta, hogy a visegrádi országoknak felelősségük a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációjának segítése. A rendezvény későbbi szakaszában a V4-ek és a KEK külügyi vezetői cseréltek eszmét, erről Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy számolt be, hogy a közép-európai országok összetartozástudatának erősítése volt a cél. A 2013 novemberében kezdődött ukrán válság alapvetően meghatározta a visegrádi elnökség tematikáját. Az elnökség elején az Ukrajnához fűződő kapcsolat alapvetően a keleti partnerségi kezdeményezés támogatását jelentette, tavaly októberi közös nyilatkozatukban a visegrádi külügyminiszterek pedig üdvözölték, hogy a kijevi kormány jóváhagyta a társulási megállapodást, és a keleti partnerség nyújtotta lehetőségek teljes kihasználását sürgették. Úgy látták, a társulási megállapodás novemberre tervezett vilniusi aláírása történelmi lehetőség Ukrajna és az EU számára. Miután azonban Viktor Janukovics ukrán elnök bejelentette, hogy nem írja alá a társulási megállapodást és Kijevben erőszakba torkolló tiltakozó megmozdulások kezdődtek, decemberi nyilatkozatukban a visegrádi külügyminiszterek hangsúlyozták: Ukrajna politikai stabilitása és gazdasági jóléte alapvető fontosságú, ezért fokozott aggodalommal követik a vilniusi csúcstalálkozó után történteket. Elfogadhatatlan az erő, különösen a békés tiltakozók elleni karhatalmi erő alkalmazása - írták, és felszólították a feleket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. J 2014. J UNE UNE 24. 24. 14
