Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. május - Civitas Europica Centralis
2014-05-05
téren túllépett egy bizonyos határt, abban a pillanatban, amikor ez gyalázkodásba, sértegetésbe, sommás valótlan, igaztalan megállapításokba csap át, akkor baj van" - fogalmazott. A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a magyarok is minél nagyobb számban vegyenek részt az EP-választáson, hogy érzékeltessék: "bele akarunk a dolgokba szólni". A magyar nemzethez tartozók Közép-Európában a magasabb részvétellel növelhetik az EP-ben jelen lévő magyar képviselők számát, és "másoknak nincs megadva ez a lehetőség" - mondta. Hozzáfűzte: ezért "a részvétel nekünk, magyaroknak még fontosabb, mint többieknek". Martonyi János kitért arra: az Európai Unió az elmúlt években egyre inkább kísérletet tett arra, hogy a világpolitika fontos szereplőjeként jelenjen meg. A világgazdaságban elfoglalt meghatározó pozíciója sosem volt kétséges, az EU a világ legnagyobb gazdasága, a világkereskedelem elsőszámú tényezője - mondta. Úgy vélte, a világpolitikában azonban sokkal nehezebb kiépíteni egy olyan kül- és biztonságpolitikát, amely által megjelenhet meghatározó szereplőként. Bizonyos területeken meg tud jelenni az unió, és egyre nagyobb a súlya, más területeken viszont megvannak a belső érdekellentétei - tette hozzá. vissza vissza MTA-közgyűlés - Pálinkás József: "jobb állapotban adom át az Akadémiát" Budapest, 2014. május 4., vasárnap (MTI) - Az elmúlt hat évben átalakult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózata, fontos infrastrukturális beruházások mentek végbe, elindult a műszerállomány fejlesztése, és sikeresnek bizonyult a Lendület program is - összegzett az MTI-nek adott interjújában az Akadémia leköszönő elnöke. Az MTA 185., tisztújító közgyűlése hétfőn kezdődik. Pálinkás József emlékeztetett: 2008-as elnökké választásakor az MTA intézményhálózata rendkívül szétaprózott, épület- műszerállománya elavult volt, de az adminisztrációban is sok kérdést kellett rendezni ahhoz, hogy az Akadémia és kutatóhálózata professzionálisan működjön. "Az MTA sajátos intézmény, hiszen egyszerre tudós testület és fenntartója az ország legnagyobb professzionális kutatóhálózatának. Ezt a két funkciót kellett valahogy együtt tartani" - idézte fel a két ciklus után távozó elnök. Hat éve az MTA költségvetése 38 milliárd forint volt, ez a válság hatására 2010-re 36,6 milliárdra csökkent, 2014-re azonban már 49,1 milliárdra nőtt. Közben az MTA vagyona is jelentősen gyarapodott: 2008 és 2013 között 74 milliárdról 112 milliárd forintra - közölte. "Ebben benne van több nagyberuházás, például a 9,5 milliárd forintból megépült Természettudományi Kutatóközpont, a 8,5 milliárdból létesült CERN Wigner Adatközpont, és beleszámoljuk a 8 milliárdból épülő Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóházát is. Ezzel az épületállományt tekintve az akadémiai kutatóintézet-hálózatban olyan fejlesztés zajlott le egy válság sújtotta időszakában, amilyen még nem volt az MTA történetében" - hangsúlyozta. Pálinkás József elmondása szerint a beruházások csökkentik a fenntartási költségeket, a felszabaduló ingatlanokat pedig az MTA értékesíti, és az ebből származó forrásokat fel tudja használni kutatási berendezések vásárlására vagy más kutatóintézetek épületeinek felújítására. Az Akadémia elnöke mintaértékűnek nevezte a Lendület programot, amelyet 2009-ben egyrészt azzal a céllal indítottak, hogy külföldről hazacsábítsák a kiemelkedő kutatókat, akik máskülönben nem tudtak volna hazajönni. A másik cél az volt, hogy itthon tartsák azokat, akik éppen a távozásukat mérlegelik részben a jobb anyagi körülmények, de amiatt is, mert egy fiatal kutatónak nagyon fontos, hogy a karrierje kezdetén megalapozza a tudományos pályáját - emlékeztetett, hozzátéve: a programot arra is szánta, hogy a kutatóhálózatban meginduljon némi mozgás, új emberek kerüljenek kutatócsoportok élére. A Lendület program 2009-ben 250 millió forintból, 5 kutatócsoporttal indult el, idén pedig már 3,7 milliárd forint áll csaknem 100 kutatócsoport rendelkezésére. Ez ma az MTA egyik legjelentősebb tudományos programja, és már nemcsak az akadémiai kutatóhálózatban, hanem az egyetemeken is vannak Lendület kutatócsoportok, amelyekben a nyugatiakkal összemérhetőek a javadalmazási és a kutatási körülmények - jegyezte meg. Pálinkás József jelentős eredményként értékelte, hogy a 2008-as 16-ról 49 százalékra növelték a műszerállomány használhatósági szintjét: az MTA költségvetésében már minden évben jut 2 milliárd forint új műszerek vásárlására, és ha ez így marad, 6-8 éven belül elérhető a természetes, 60-70 százalékos használhatósági szint. Elmondása szerint a Lendület program mentén elindítottak egy vendégkutatói pályázatot, amelyben világhírű kutatókat hívnak Magyarországra. "Nem működik az, hogy csak a magyarok mennek el kutatni, hozzánk nem jön senki. Ahhoz, hogy szorosabban be legyünk kötve a világba, elismert külföldi kutatókat hívunk meg, akik fizetését a nyugat-európai szintre állítjuk be. Évente 5-8 kutatót tudunk fogadni, de ez jelentősen növeli a magyar tudományos élet presztízsét, láthatóságát" számolt be, hozzátéve: sikerült bevezetni egy új posztdoktori rendszert is; erre idén már 600 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 100-120 posztdoktori állás létesült. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. MÁJUS 5. 13
