Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. május - Civitas Europica Centralis
2014-05-21
indoklása szerint rendet akarnak vágni a hazai »adódzsungelben«, a most megszüntetett vagy összevont illetékekből befolyt bevétel amúgy sem jelentett lényeges tételt az államkasszában …” Rostás Szabolcs (Krónika) A z újragombolás – „A magyar kormány szerint mintha az RMDSZ mégsem lenne labanc. Hanem olyan romániai magyar szövetség, amely képes a saját közössége és a magyar nemzet érdekében okosan és hatékonyan politizálni. A miniszterelnök-helyettes szavai aligha véletlenek, azt bizonyítják, hogy a Fidesz, az országvezetésre újból erőteljes felhatalmazást elnyerő magyarországi kormánypárt belátta, nem érdemes tovább kísérletezni az újabb meg újabb erdélyi magyar pártalakításokkal, mert sorozatos választások bizonyítják, hogy a romániai magyar politikai életben az RMDSZ a főszereplő. Vagy a magyarországi kormánykörök által olyannyira kedvelt sportág nyelvén fogalmazva: a romániai politikai-közéleti pályán bármiféle stadionban kizárólag ez a szervezet rúg a labdába, máshonnan csupán léggömbök emelkednek nem túl magasra, majd rövid idő alatt szétpukkannak …” Székedi Ferenc (Maszol.ro) Elemzés, háttér Elemzés, háttér B irodalmak – „A mai politikai közbeszédben gyakran használunk két – birodalom és gyarmatosítás – olyan kifejezést, melyek módszeres kifejtése hasznos lehet olvasóink számára. Magyarország történelme folyamán három kontinentális birodalomnak is része volt és kérdés, hogy birodalmi perifériaként határozhatjuk-e meg mai Európai Uniós tagállami létünket. A szociológus-egyetemi oktató szerzőpáros első cikke eredetiben elérhető ezen a linken – …a 20. század világra hozta az államok feletti politikai uralom új fajtáját – az Európai Uniót –, egy olyan intézményt, melyet néhány megfigyelő, köztük jeles politikusok, ismételten egy új fajta birodalomnak neveznek. Az Európai Unió kezdetben egy olyan geopolitikai stratégia volt, amelynek a célja az volt, hogy összehozza – az EU hivatalos szóhasználatával élve „csoportosítsuk és osszuk meg” – Nyugat-Európa egykori gyarmati hatalmait, amelyek a II. világháború nyomán elvesztették birodalmaikat. Az utóbbi évtizedekben növekvő számban csatlakoztak az EU-hoz Közép-, Kelet- és Észak-Európából olyan államok, amelyeknek viszont arról voltak történelmi tapasztalataik, hogy részei voltak egy kontinentális birodalomnak. Bár nyilvánvalóan államok feletti és saját közhatalommal rendelkező szerveződés, az Európai Unió, a szó szoros értelmében véve nem mondható birodalomnak a tagállamok együttműködési módjainak összetettsége miatt, ami, legalábbis egyelőre, megakadályozza egy fix, nyugat-európai irányítású birodalmi hierarchia kialakulását. Mégis, nehéz szem elől téveszteni, hogy az EU legrégibb tagjai még ma is központjai a világ még meglevő gyarmatbirodalmainak többségének és hogy az európai felsőbbrendűség fogalma, amire gyakran utalnak az európai közéletben, a gyarmatbirodalmi szóhasználatra „a Nyugat és a többiek” emlékeztet, történelmileg abból is ered. Végül érdemes megemlíteni, hogy egyes vélemények szerint a jelenlegi, hidegháború utáni világ egészében véve egy hatalmas birodalom, amelynek kormányrúdját a legnagyobb geopolitikai hatalommal rendelkező, egykori telepes kolónia, az Amerikai Egyesült Államok tartja a kezében …” Böröcz József és Mahua Sarkar (Le Monde Diplomatique) G yarmatosítás – „A gyarmatosításról a mai Magyarországon általában keveset tudunk, pedig az utóbbi két évszázadban a világ négy olyan időszakot élt át, amely a kor fejlett tőkés birodalmainak átalakulásával majd végül a gyarmati rendszerek felbomlásával a világrendszer alapvetően új formáját hozta el. Az alábbi összegző tanulmány párja a Birodalmakról szóló KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. MÁJUS 21. 14
