Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. április - Civitas Europica Centralis
2014-04-05
évben nem zajlott megfelelő államépítés. A hadsereg mind mozgósítás, ellátás, és technika terén borzasztó állapotban van. Egyszerűen nem volt prioritás a honvédelem, és nem is érzékelték az orosz veszélyt. Továbbá a nemzetépítés sem működött, ugyanis nem a hivatalos beszédek, iskolai tankönyvek határozzák meg igazán a nemzettudatot. A médiának például sokkal nagyobb szerepe van, és az ukrán médiát végig uralták az orosz nyelvű termékek. Az orosz kisebbség védelme, mint érv, amire Putyin hivatkozott a Krím elfoglalásánál, nem állja meg a helyét. A professzor idézett egy 2006-os közvélemény-kutatást, melyben az ukrán és az orosz nyelvű lakosság diszkrimináció-percepcióját mérték. Az eredmény azt mutatta, hogy az oroszok elenyésző része tapasztalt igazi diszkriminációt, ugyanakkor az oroszok dominálta régiókban magasabb értékeket mértek. Kulyk szerint ez egy szovjet örökség, ugyanis az oroszok már azt is fenyegetésnek élhetik meg, ha ukrán szót hallanak. A fasiszta puccs vádját elutasította Kulyk, szerinte különösen vicces, hogy az orosz kormány mondja, aki orosz neonácikat buszoztatott kelet- és dél-ukrán városok oroszpárti tüntetéseire. Kulyk úgy látja, hogy az ukrán radikálisok befolyása elenyésző a kormányban, és ez a választások után csökkenhet. Emellett kiemelte, hogy a legfontosabb, hogy az állami szervek visszaszerezzék az erőszak monopóliumát … (Kitekintő) Cikkek Cikkek Kormánylap: a kárpátaljai magyarok nem támogatják "a Jobbik szeparatistáinak" felhívásait Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2014. április 3., csütörtök (MTI) – Kárpátalja magyar szervezetei és egyházai elítélik az Ukrajna területi egységének megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – írta csütörtökön az Urjadovij Kurjer című kijevi újság, az ukrán kormány hivatalos lapja. Az újság ungvári tudósítója idézte azt a nyilatkozatot, amelyet közel 40 kárpátaljai magyar szervezet és a három történelmi egyház képviselői írtak alá a múlt pénteken Beregszászon, a kárpátaljai magyarság nemzetiségi és szabadságjogainak európai szintű biztosítását kérve az ukrán állam vezetőitől és Kárpátalja megye kormányzójától. A cikk szerint Kárpátalja legnagyobb, mintegy 150 ezer főnyi magyar nemzeti kisebbsége kinyilvánította, hogy az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvű oktatási rendszer biztosítását igényli az ukrán állam részéről, de egyúttal azt is deklarálta, hogy szüksége van az államnyelv megfelelő szintű oktatására. A magyarok elvárják, hogy az ukrán állam az állami oktatási rendszer révén biztosítsa a feltételeket az ukrán nyelv elsajátításához – olvasható az írásban. A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozata - írja a lap - válasznak tekinthető arra múlt heti tüntetésre, amelyen a cikk szerint a Jobbik hívei Kárpátaljának "önrendelkezést" követeltek, és a terület Magyarországhoz való "visszatérését" szorgalmazták Budapesten, a Külügyminisztérium épülete előtt. A kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak nyilatkozatukkal kinyilvánították, hogy elítélik az Ukrajna területi integritásának megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – áll a cikkben, amely szerint a magyar külügy "határozottan elhatárolódott a Jobbik szeparatistáinak petíciójától", kiállt Ukrajna területi egységének megőrzése mellett, és nem ismerte el a Krím Ukrajnától való elszakadásáról döntő népszavazás legitimitását. Az újság szerint a kárpátaljai magyarság lehetőségei irigylésre méltóak a többi ukrajnai nemzetiség számára, hiszen a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatási rendszer több mint ötven iskolát és több tucat óvodát számlál, a térségben rendszeresen megjelennek magyar nyelvű újságok és folyóiratok, vannak magyar nyelvű televíziós és rádióadások. Ennek tükrében meglepő a 40 magyar szervezet ukrán államhatalommal szemben megfogalmazott követelése a kettős állampolgárság elismerését illetően – fogalmaz az írás. A lap idézi Valerij Luncsenkót, Kárpátalja kormányzóját, aki első hivatalos sajtókonferenciáján elmondta, hogy az ukrajnai megyében nem nyomják el a nemzetiségek, köztük a magyarok jogait. A cikk szerint a megye vezetője hangsúlyozta, hogy nagyon szoros az együttműködés Magyarországgal mind gazdasági, mind kulturális téren. Luncsenko kitért arra is, hogy a nemzetiségek kérdése közel áll hozzá, hiszen az édesanyja magyar, s azt szeretné, KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. ÁPRILIS 5. 16