Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. február - Civitas Europica Centralis
2014-02-13
azaz gyakorlatilag a székely zászló nem lehetne például Hargita vagy Kovászna megye szimbóluma, csak a romániai magyar kisebbségé. Kitérnek arra is: a jelenlegi alkotmány hatodik szakasza az identitáshoz való jogról szól, az első bekezdés értelmében "az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez". A tervezet szerint ezt követné egy bekezdés, amely kimondaná, hogy a nemzeti kisebbségek törvényes képviselői a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényen alapulva létrehozhatnak saját döntéshozói és végrehajtó szerveket. Ezeknek az intézményeknek az identitásuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére lenne hatáskörük. Az említett jogszabály az a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet, amelynek elfogadásához a parlamentben évek óta nem volt meg a politikai akarat. Ha elfogadnák, a kulturális autonómia intézményrendszeréhez - amelyet ma a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által megalapított Kulturális Autonómia Tanács jelent - rendelnének bizonyos közhatalmi jogosítványokat. Mint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzésében olvasható, a jelenlegi alkotmánynak az ország közigazgatási felosztására vonatkozó bekezdése úgy módosulna, hogy a közigazgatási egységek sorában megjelenne a régió is: "az ország területe közigazgatási szempontból községekre, városokra, megyékre és régiókra oszlik". Ez egy jövőbeni közigazgatási átszervezést feltételezne, sőt tulajdonképpen előírná a régiók megalakítását - állapítja meg az elemzés. Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének múlt szerdai nyilatkozata szerint a dél-tiroli autonómiamodell alkalmazásához viheti közelebb Romániát a román alkotmánytervezetnek az az előírása, amely lehetővé tenné, hogy hagyományos térségek (alrégiók) közigazgatási egységekbe szerveződjenek az új közigazgatási régiókon belül. vissza vissza Az MPP támogatja, hogy a székelyföldi önkormányzatok határozatot fogadjanak el az autonómiáról Kolozsvár, 2014. február 12., szerda (MTI) - Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) javaslatát, hogy a székelyföldi települési önkormányzatok fogadjanak el határozatot Székelyföld jogállásáról, és nyilvánítsák ki a közösség autonómiaigényét. Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az MPP biztosította a Székelyföld lakosságát: helyi képviselői mindent meg fognak tenni azért, hogy a székelyföldi önkormányzatok elfogadják az SZNT által javasolt határozatot. Emellett politikai eszközökkel próbálják segíteni, hogy "a kezdeményezés mögött széleskörű közösségi támogatás legyen". "Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben" - mutatott rá az MPP. A párt álláspontja szerint a március 10-ére meghirdetett Székely szabadság napja elnevezésű marosvásárhelyi tömegdemonstráció keretében is ennek a közösségi akaratnak kell hangot adni. A Székely Nemzeti Tanács szerdán nyílt levélben fordult Székelyföld települési önkormányzataihoz, és azt kérte, határozatban nyilvánítsák ki az autonómia iránti igényüket. Az SZNT mellékelte is azt a határozattervezetet, amelyben 153 székelyföldi önkormányzat nyilváníthatná ki, hogy egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni. A határozattervezet azt is tartalmazza, hogy ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, sarkalatos törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar. vissza vissza Németh Zsolt: Koszovó jövője Európában van Budapest, 2014. február 11., kedd (MTI) - Koszovó jövője Európában van, ezért mielőbb le kell zárni a társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokat - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden az MTI-nek. Az államtitkár Ibrahim Makolli koszovói diaszpóraügyi miniszterrel folytatott budapesti tárgyalásai után nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarország az elsők között ismerte el Koszovót, miután az ország 2008 februárjában kikiáltotta függetlenségét. Budapest elkötelezett amellett, hogy az Európai Unió mihamarabb sikerrel lezárja a tárgyalásokat az integrációval kötendő társulási megállapodásról. Emellett az is fontos, hogy mielőbb megkössék a vízummentességi megállapodást is, hiszen Koszovó az utolsó nyugat-balkáni ország, amelynek állampolgárai csak vízummal utazhatnak az uniós tagállamokba - mutatott rá. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • +3630 904 6164, http://www. cecid.net/ admin@cecid.net 2014-02-13. 14
